Telkibányai Helytörténeti Kiállítás, Telkibánya
Az intézmény bemutatása
Intézményünk története és gyűjteményének kialakulása két szálon vezethető le, hiszen 2005. március 1-jén egyesült két gyűjtemény, a telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény és az addig forrói székhelyű Abaúji Múzeum. Úgy is fogalmazhatunk, a fenti dátumtól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetébe tartozó Abaúji Múzeum székhelye Forróról Telkibányára került, de nemcsak ez történt, mert a múzeum módosított működési engedélye –Telkibánya tradícióinak megfelelően – már kibővül az intézmény ipartörténeti gyűjtőkörével is.
Az előzmények Telkibányán nyúlnak régebbre vissza, ezért érdemes ezt a szálat előbb felgombolyítani. A Telkibányán majd évtizedeken keresztül igen fontos szerepet betöltő Kádár család az 1930-as évek elején vásárolta meg ezt az épületet, melyben korábban az első magyar porcelángyár működött. Romos felső szintjét lebontatták, újratetőzték, és lakóépületté alakították. A Kádár családnak, mint falusi értelmiségieknek a tárgyi kultúrája sajátosan eltért a telkibányán és a falvakban jellemző tárgyi világtól, jól érzékelteti ezt a család emlékszobája az utólsó kiállító teremben, de ez nem jelenti azt, hogy érdeklődésük ne terjedt volna ki a másik, a népi világ irányába. Jelentős néprajzi gyűjtő tevékenységet is folytattak lelkészi, tanító hivatásuk gyakorlása mellett. 1970-ben Kádár Klára és Kádár Sára a család gyűjteményét és lakásuk alagsorát a rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum rendelkezésére bocsátotta, amely bányászattörténeti tárgyakkal egészítette ki az anyagot, így alakult meg a rudabányai múzeum filiájaként Telkibányán az Ipartörténeti Gyűjtemény. Az alapításban elévülhetetlen érdemei voltak Murvay Lászlónak, a rudabányai múzeum igazgatójának is. A kiállítóhely gazdája 1974-ben bekövetkezett haláláig Kádár Klára volt, ezután az utólsó Kádár, Sára néni vette át a stafétabotot.
Kádár Sára élte végét közeledni látván végrendeletileg, házát, telkét, minden ingó és ingatlan vagyonát a rudabányai Érc- és Ásványbányászati . Múzeumra hagyta, így 1979-től már a teljes épület és a hozzátartozó telek is egy közgyűjtemény céljait szolgálja. A felső szintre berendezett kiállítás az évek során egyre gazdagodott, melyben elévülhetetlen szerepe volt Benke Istvánnak, az ő keze munkáját dicsérik a látványraktárunkban látható dioráma és makettek. Mind a rudabányai múzeum, mind a telkibányai kiállítóhely működtetését - a korábbi fenntartók, a bányavállalatok megszűnése miatt - 1990-től alapítványi formában kellett megoldani.
Amint a telkibányai példa is illusztrálja, az 1970-es évektől kezdve óriási gyűjteményalapítási láz jellemezte vidékünket és az egész országot. Iskolai és helytörténeti kiállítások sora alakult, de az alapítást követő néhány éven belül a kezdeti lelkesedés jellemző módon igen megcsappant. Ha az alapító elköltözött vagy elhalálozott a gyűjtemények kis idő múltán szétszóródtak. (Telkibánya példája e tekintetben kivétel.) Ez a jelenség is motiválhatta Dr. Szabadfalvi József megyei múzeumigazgatót, amikor kialakította múzeumi hálózatfejlesztési koncepcióját, miszerint az összetett Borsod-Abaúj-Zemplén megye minden történelmi néprajzi táján létesíteni kell egy tájmúzeumot, amely garantáltan, folyamatosan és hosszú távon kielégíti a kistérségek effajta igényeit. E mai napig érvényét nem vesztő koncepció jegyében nyílt meg 1985-ben Forrón az Abaúji Múzeum. Az állandó kiállítást „Abaúj népéletéből” címmel Dr. Viga Gyula és Dr. Cseri Miklós rendezte. Később az időszaki kiállításokkal (Pásztor János szalmafonásai, Abaúji képeslapok, Abaúji szőttesek) az egész abaúji térséget kívánta megszólítani a múzeum, s most is ez a törekvése. A honismeret és néprajz iránt érdeklődőknek a Bencédi Székely István honismereti és néprajzi pályázat kiírásával teremtett fórumot az intézmény. Az ezredforduló nem jót hanem keserves nehézségeket hozott a múzeumnak. Az intézménynek helyt adó műemlék épület állapota egyre romlott, olyannyira, hogy az utóbbi években már a látogathatóságot sem tudtuk biztosítani. Bízunk benne, hogy Telkibányán végleg megoldódik az Abaúji Múzeum ügye, annál is inkább, mert a fenntartó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat további fejlesztéseket tervez intézményünket illetőleg.
Tárgyi gyűjtemény
Elsősorban Abaúj paraszti kultúráját idéző néprajzi tárgyak alkotják: szerszámok, gazdasági eszközök, bútorok, használati tárgyak, olajnyomatok, a kenderfeldolgozás eszközei és ennek végtermékei (a gyönyörű abaúji szőttesek) főleg Telkibányán készült cseréptányérok és egy forrói kovácsműhely szinte teljes eszközkészlete. Jelentős az encsi Helytörténeti Gyűjteményből származó "mozgalmi" tárgyak száma is.
A 2006. évi egyesülés következtében a telkibányai ipartörténeti gyűjtemény műtárgyállománya állatpreparátumok, növénydemonstrációk, jelentékeny kerámia gyűjtemény, bányászattörténeti eszközök, a Kádár család hagyatéka – is az intézmény tárgyi gyűjteményébe került.
Adattár
Tartalmaz minden, a múzeum működése során keletkezett iratot, dokumentumokat és fotókat. Jelentékenyebb részei: az abaúji kérdőíves néprajzi gyűjtés anyaga, abaúji képeslapok és fotók, abaúji községek urbáriumainak fénymásolatai, második világháborús tábori levelezőlapok, a Bencédi Székely István honismereti és néprajzi pályázat anyagai, a terepen végzett néprajzi gyűjtések bejegyzései, cédulái, az abaúji területen szervezett néprajzi táborok cédulaanyaga, a múzeumi működés során keletkezett tanulmányok kéziratai, úttörőnaplók, Lenin-albumok.
Hangarchívum
A terepmunka során felvett magnós néprajzi gyűjtések kazettái.
Múzeum
Nyitvatartás
Hétfő kivételével 9-17 óráigElérhetőségek
Cím: Telkibánya, Múzeum u. 15.Térkép
Tel.:30/ 768-5271
E-mail: 3896thk@gmail.com
Frissítve: 2017-05-12 11:25:21
Látnivalók a környéken
Zemplén gasztronómiája
- Telkibánya
Hazánk észak-keleti részén található hegyekkel borított táj Zemplén. Nemcsak magyarok, hanem szlovákok (tótok) , németek és ruszinok is laknak ezen a vidéken. Ennek következtében táplálkozási vonása...
Telkibányai Helytörténeti Kiállítás
- Telkibánya
Állandó kiállítás: KINCSEK FÖLD ALATT, KINCSEK FÖLD FELETT – ABAÚJ TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEI
Kopjafás temető
- Telkibánya
Az elmúlt évszázadban Telkibányát a táj szépsége és a ma már pusztuló kopjafás temető tette vonzóvá.
Alexandriai Szent Katalin-ispotály és kápolna
- Telkibánya
1997-ben egy ház alapozási munkálatainál véletlenül előkerült romokról kiderült, hogy a régi iratokban több helyen is említett román kori Alexandriai Szent Katalin-templom és ispotály romjait találták...
Református templom
- Telkibánya
A falu neve 1270 óta ismert. 1318-20-ban még állt a Szent Katalin tiszteletére szentelt ispotálytemplom, nyomai ma is láthatók a jelenlegi parókia mögött.
Zempléni Pitvaros Pihenő és Étterem
- Telkibánya
Kemencés ételek, helyi specialitások mellett kiváló tokaj-hegyaljai borok és kézműves pálinkák is szerepelnek az étlapon.
Kedvenc akciók
- Jó1 Értékelés alapján3.9 / 5
- Jó3 Értékelés alapján4.4 / 5
- Jó40 Értékelés alapján4.4 / 5
- Jó5 Értékelés alapján3.8 / 5
Szállások Telkibánya
- Kiváló2 Értékelés alapján4.8 / 5