Felsőbüki Nagy- (Szapáry-) kastély, Bükfürdő

Műemlék Műemlék


Forrás: http://www.itthon.hu
Az épület XVI. századi eredetű. 1699-ben lett átépítve. A nagyteremben található stukkók és freskók barokk stílusúak, amelyek A.L. Colombo és P.A. Conti alkotásai. A szobrok készítői Schneider Jakab, Eyesenköbl Lőrinc és Unger János. Parkja védett.

A város legjelentősebb világi műemléképülete, amelynek helyén a Bükyek XVI. századi eredetű megerősített udvarháza állt. 1696-ban felsőbüki Nagy István nádori ítélőmester korabarokk stílusban építtette át, ekkor alakult ki a mai épület fő tömbje. Az átalakítás során külső díszekkel, kiugró középrizalittal és belső lépcsővel ékesítették az immár minden igényt kielégítő kastélyt. A főhomlokzat oromzatát allegorikus női alakok díszítik, a stukkókat Pietro Antonio Conti, luganói származású mester készítette. A főpárkány alatt fríz fut körbe, amelyen levélindás, emberfejes és kagylós domborművek láthatók. Belsejében a bejárati ajtó mögött az előcsarnok húzódik, a kastély földszinti helyiségeinek többsége boltozatos kiképzést kapott.

A 14 szobás, egyemeletes épület dísztermét dombormű benyomását keltő festmények, ún. grisaille-képek díszítik, melyek a négy évszakot ábrázolják (Antonio Luca Colombo (Colomba) művei (1674-1737). A mennyezetet gazdag fonatos, levélsoros, puttós, sasos, kagylós stukkókkal övezett ovális mező freskóján Vénusz látható kíséretével (2. kép), a másik két mezőben pedig mitológiai jelenetek láthatók. A belső stukkódíszek Pietro Antonio Conti művei szintén. A díszterem ajtaja felett allegorikus női alak látható, a hiúság szimbóluma, alatta a „VANITATUM VANITAS ET OMNIA VANITAS”, azaz Hiúságok hiúsága, minden csak hiúság felirat látható.

A kastély a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd házasság révén a Markovicsokhoz. Markovics Máriát Szapáry György vette feleségül, személyében Szapáry Gyula miniszterelnök fia, az ország egyik legnevesebb arisztokrata család leszármazottja költözött a Répce menti településre. A házaspárnak három gyermeke született, Gyula, Paulina és Clementine, majd a két lány lett a birtok utolsó tulajdonosa. Szapáry Paulinát 1989-ben, halála után a büki kriptában temették el. A család szép pályát befutott leszármazottja Szapáry György (gróf Szapáry II.Gyula fia) aki 2011-től Magyarország washingtoni nagykövete.

Felsőbüki Nagy Pál - (1777-1851) a XIX. század első harmadának liberális politikusa és nagy szónoka, a reformmozgalom egyik elindítója. A reformkori nemzedék egyik első képviselője, kiváló szónok, nemesi politikus. Országgyűlési beszédei, bátor felszólalásai szerte az országban nagy közfeltűnést keltettek, s nagy népszerűségre tett szert, különösen az ifjúság köreiben. Pártfogóként emlegette a szegény nép is, amely urai nevét jobbára csak átkok kíséretében vette az ajkára. Félelem nélkül szállt szembe Béccsel, a kormánnyal és hazája nagyuraival, ha az alkotmány védelméről, a parasztság terheinek könnyítéséről vagy a nemzeti nyelv jogainak kivívásáról volt szó. Nagy Pál mint a haladás, a polgári reform előkészítője kapott helyet a korszakról szóló történeti ábrázolásokban. A reformkor neves szónoka az 1825-ös országgyűlésen nagyhatású beszédet mondott. Erre „válaszul” ajánlotta fel Széchenyi István egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

A későbbiekben fokozatosan a háttérbe húzódott, 1857. március 26-án hunyt el Bécsben. A büki katolikus templom parkjában nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.
A magántulajdonban lévő kastélyt tulajdonosa az elmúlt időszakban eredeti állapotának megfelelően gyönyörűen felújíttatta. 
A kastély jelenleg nem látogatható!


További szállások

Látnivalók a környéken

További látnivalók

Bejelentkezés