Szent Kelemen plébániatemplom, Bükfürdő

Műemlék Műemlék


Forrás: http://www.itthon.hu
A vértanú Szent Kelemen tiszteletére emelt római katolikus templom. Utolsó nagy átalakítása a XIX. század végén volt. A főoltár Szent Kelemen pápát ábrázolja.

A Közép-Bükön lévő gótikus templom 1408-ban épült, de már akkor is egy XIII. századi román templomot építettek át. A templom védőszentjének megválasztása is ősi eredetre utal.
Szent Kelemen plébániatemplom
Cím: Bük, Petőfi Sándor utca 29.
A Közép-Bükön lévő gótikus templom 1408-ban épült, de már akkor is egy XIII. századi román templomot építettek át. A templom védőszentjének megválasztása is ősi eredetre utal.
Szent Kelemen vértanú Szent Péter harmadik utódaként került pápaságra, így az egyház legkorábbi szentjeihez tartozik. Traianus császár nem nézte jó szemmel, hogy pápasága idején sokan kereszténnyé lettek, ezért a Krím-félszigetre száműzte. Az ottani márványbányában kényszermunkát végzők sorsát különösen gyötrelmessé tette az ivóvíz hiánya. A száműzött apostolutód imája közben megjelent bárány lába nyomán bővizű forrás fakadt.
Ezt a jelenetet ábrázolja a fürdőjéről híres kisváros, Bük templomának főoltárképe. Idősebb Storno Ferenc alkotásán Szent Kelemen pápai díszben áll, és a feltámadás győzelmi zászlajával megjelenő húsvéti bárányra mutat. Körülötte a csodálkozó és a víznek örvendező tömeg, lábánál pedig a horgony, vértanúságának jelképe (Kelement ugyanis a császár parancsára 101-ben meggyilkolták: horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették).
A templom után Közép-Büköt sokáig „Egyházas-Bük”-nek nevezték, és valószínűleg ez lehetett a legkorábbi településrész. A barokk stílusban átalakított épület belsejében falkép töredékek is idézik a korábbi korokat. Három nagy korszakot idéznek meg a falak. A román és gótikus részletek egyaránt felfedezhetők az egyhajós, oldalkápolnás épületen, tornya viszont már a barokk jegyében készült 1658-ban, majd 1732-57 között az egész épületet átalakították a barokk jegyében.
A templombelső töredékes falfestéseinek egy része középkori, másik része viszont a XVI. századból való barokk munka. Árpádházi szent királyaink, a jogaros István és a csatabárdos László barokk szobrai kiemelkedő alkotások. A szentélyt és a keresztúti stációkat ékesítő zománcképekkel, Hertay Mária munkáival a modern képzőművészete is jelen van az ősi falak között.
Az új sekrestye és liturgikus térrendezés 1979-ben készült el Trokár György tervei szerint. A szép parkban található templom mellett álló Mária-oszlop a 18. században készült. Közelében látható Felsőbüki Nagy Pál sírja. A reformkor neves szónoka az 1825-ös országgyűlésen nagyhatású beszédet mondott. Erre „válaszul” ajánlotta fel Széchenyi István egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.
Miserend:
Kedd és csütörtök: 18:00 óra
Szombat: 18:00 óra
Vasárnap: 10:00 óra és 18:00 óra
Hónap első péntekén: 18:00 óra 
Információ:
Szent Kelemen Plébániahivatal, 9737 Bük, Gárdonyi Géza utca 7.
Telefon: +36 94 359 220

A Közép-Bükön lévő gótikus templom 1408-ban épült, de már akkor is egy XIII. századi román templomot építettek át. A templom védőszentjének megválasztása is ősi eredetre utal.

Szent Kelemen vértanú Szent Péter harmadik utódaként került pápaságra, így az egyház legkorábbi szentjeihez tartozik. Traianus császár nem nézte jó szemmel, hogy pápasága idején sokan kereszténnyé lettek, ezért a Krím-félszigetre száműzte. Az ottani márványbányában kényszermunkát végzők sorsát különösen gyötrelmessé tette az ivóvíz hiánya. A száműzött apostolutód imája közben megjelent bárány lába nyomán bővizű forrás fakadt.

Ezt a jelenetet ábrázolja a fürdőjéről híres kisváros, Bük templomának főoltárképe. Idősebb Storno Ferenc alkotásán Szent Kelemen pápai díszben áll, és a feltámadás győzelmi zászlajával megjelenő húsvéti bárányra mutat. Körülötte a csodálkozó és a víznek örvendező tömeg, lábánál pedig a horgony, vértanúságának jelképe (Kelement ugyanis a császár parancsára 101-ben meggyilkolták: horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették).

A templom után Közép-Büköt sokáig „Egyházas-Bük”-nek nevezték, és valószínűleg ez lehetett a legkorábbi településrész. A barokk stílusban átalakított épület belsejében falkép töredékek is idézik a korábbi korokat. Három nagy korszakot idéznek meg a falak. A román és gótikus részletek egyaránt felfedezhetők az egyhajós, oldalkápolnás épületen, tornya viszont már a barokk jegyében készült 1658-ban, majd 1732-57 között az egész épületet átalakították a barokk jegyében.

A templombelső töredékes falfestéseinek egy része középkori, másik része viszont a XVI. századból való barokk munka. Árpádházi szent királyaink, a jogaros István és a csatabárdos László barokk szobrai kiemelkedő alkotások. A szentélyt és a keresztúti stációkat ékesítő zománcképekkel, Hertay Mária munkáival a modern képzőművészete is jelen van az ősi falak között.

Az új sekrestye és liturgikus térrendezés 1979-ben készült el Trokár György tervei szerint. A szép parkban található templom mellett álló Mária-oszlop a 18. században készült. Közelében látható Felsőbüki Nagy Pál sírja. A reformkor neves szónoka az 1825-ös országgyűlésen nagyhatású beszédet mondott. Erre „válaszul” ajánlotta fel Széchenyi István egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

 

Miserend:

Kedd és csütörtök: 18:00 óra

Szombat: 18:00 óra

Vasárnap: 10:00 óra és 18:00 óra

Hónap első péntekén: 18:00 óra 

 

Információ:

Szent Kelemen Plébániahivatal, 9737 Bük, Gárdonyi Géza utca 7.

Telefon: +36 94 359 220


További szállások

Látnivalók a környéken

További látnivalók

Bejelentkezés