MNM Mátyás Király Múzeuma - Királyi Palota, Visegrád

MNM Mátyás Király Múzeuma - Királyi Palota További képek

Forrás: www.visegradmuzeum.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának fő feladata Visegrád régészeti és történeti emlékeinek feltárása, gyűjtése, gondozása és bemutatása. A település számos műemléke közül a múzeum kezelésében a királyi palota, az alsóvár (Salamon-torony) és a jelenleg nem látogatható, XI. századi esperesi templom van, de a többi műemlék és régészeti lelőhely szakmai felügyeletét, feltárását is ellátja, illetve bemutatásukban közreműködik. A múzeum kiállításai a Salamon-torony és a királyi palota helyreállított termeiben láthatóak. Gyűjteményei közül a legjelentősebbek a régészeti gyűjtemény és a kőtár, de rendelkezik a település XVIII-XIX. századi emlékeit őrző helytörténeti gyűjteménnyel és jelentős fotó-, rajz- és szöveganyagot kezelő adattárral is.  A múzeum kiemelt kutatási irányai a római limes és a későközép anyagi kultúrájának, építészetének kutatása. E témákban a visegrádi munkák mellett számos más magyarországi és külföldi vállalkozásban is részt vesz.
 
Királyi Palota
A királyi palotának a XIV. század végén kialakult épületegyüttese három fő részre tagolódott.
Északon a palotakert, délen pedig a ferences kolostor fogta közre a központi épületcsoportot amely nagyjából 123 x 123 méteres területet foglalt el. A kaputorony az utcai homlokzat közepén épült.
A nagy fogadóudvart a nagytermeket magábafoglaló északnyugati, a királyi lakosztálynak helyet adó északkeleti, a palota kiszolgáló helyiségeit tartalmazó délnyugati és délkeleti szárnyak, valamint a palotakápolna fogták közre. Az udvar déli részét gyalogos lovagi tornákra használták. Az udvar felső részén helyezkedett el a reneszánsz Múzsák-kútja. Innen nyitott lépcsősor vezetett a kápolnateraszra.

A ferences kolostor
Az újjáépült királyi palota területén kívül rekedt régi, Szt. Györgynek szentelt királyi kápolnát Zsigmond király az obszerváns ferenceseknek adományozta és mellé házat építetett számukra. 1425-után új kolostort és egy Szűz Mária templomot építtetett. A boltozott templom északi oldalán épült a kerengőfolyosó. A famennyezetes, nyitott árkádos folyosó keleti és nyugati oldalához csatlakoztak a kolostor helyiségei: keleten a sekrestye, káptalanterem és a pince, nyugaton talán a refektórium. A szerzetesi cellák az emeletén lehettek.
A XV. század közepén elhagyott kolostor helyreállítását Mátyás király kezdte meg de a munka nagyobb részét már I. Ulászló korában, a XVI. század első évtizedében végezték el. Új, nagyobb szentélyt építettek pompás hálóboltozattal. A kolostor kerengőjét valamint káptalantermét is beboltozták és a sekrestye fölé tornyot emeltek. 1513-ban már itt tartották az obszerváns rendtartomány közgyűlését.
Az építkezés vezető mestere valószínűleg Csehországból érkezett. 1535-ben a kolostorban nyolc szerzetes élt, közülük négyen voltak papok. 1540-ben említették utoljára a működő rendházat.

A palotakert
A palota északi oldalához a palotáéval azonos alapterületű, fallal övezett kert csatlakozott. Az északkeleti palota mellett kis körülkerített virágoskert épült. Az alatta elterülő nagy gyümölcsöskert közepén vörösmárvány fiálékút állt. A kút felett a hegyoldalt teraszosan művelték meg. Az alsó lapos részen egy ásott kutat is építettek. Ennek feltárásakor számos olyan növényi maradvány előkerült, amely a kert egykori gyümölcsfáiról, szőlőiről, virágairól árulkodik. A kertet északról egy nagyméretű kőépület, talán a palota istállója zárta le.
A Zsigmond-kori kertet a XV. század végén átrendezték. A hegy lábához a korábbi fiálékút egyik oldalára kőfalú teraszt építettek. A kút másik oldalán kerti ház épült, alatta sziklába vájt pincével. Az építkezést a pinceajtó keretének 1479-es évszáma keltezi. Oláh Miklós leírásából tudjuk, hogy a kertet gyümölcsfákkal és szőlővel telepítették be.

A délkeleti palota
A délkeleti palotaépület a hegyoldalba vágott teraszokra épült, részben korábbi házak felhasználásával. Az I. Lajos kori kamaraépületet lebontották és felette újat emeltek.
A pénzverdében a feltárások során egy I. Ulászló-kori pénzverés hulladékai kerültek elő. A műhelyhez csatlakozott egy raktár-torony. Az épület fölső részein meghagyták és kibővítették az ott álló Anjou-kori kőházakat. Egy új épületszárnnyal fönt egy zárt udvart alakítottak ki. Ez a lakóépület szerényebb kivitele alapján talán a palota elöljárójának a lakrésze lehetett.
Mátyás korában a délkeleti palotában a megszüntetett pénzverde helyére egy ötvösműhely települt. Az épület szerkezetét csak kismértékben változatták meg: átszervezték a felső szintekre vezető lépcsőket és az északi szárnyban egy nagytermet alakítottak ki. A nyíláskereteket, kandallókat, födémeket itt is korszerűbbekre cserélték, akárcsak a palota többi részén. A délkeleti épület megőrizte alárendelt szerepét, feltehetően továbbra is az udvarbíró lakrésze maradt.
A délnyugati palota
Anjou kori épületek helyén emelték Zsigmond király korában a kaputoronytól délre elterülő konyhaépületet. A központi nagy konyhában két hatalmas nyitott tűzhely és egy sütőkemence kapott helyet. A három szomszédos szobában kiksebb műhelyek és a konyhaszemélyzet szállásai kaptak helyet.
A Mátyás-korban a konyhát itt megszüntették, a szárnyra egy emeletet húztak. A földszintet váltakozva kisebb és nagyobb, részben egymásból nyíló szobákra darabolták. Az emeletre két lépcsőt vezettek fel, itt en feltehetően nagyobb lakosztályok kaphattak helyet. Az épület ekkor feltehetően a királyi udvar személyzetének és talán vendégeinek szálláshelyéül szolgált.

Az északnyugati palota
Az alsó fogadóudvart északról és északnyugatról lezáró L alakú épület  földszintje hatalmas raktáraknak adott helyet. Itt, a kapu közelében lehetett a nagy konyha is. Az emeleten helyezkedtek el a palota reprezentatív terei: az északi szárnyban egy 11x38,5 m-es faboltozatos óriásterem és egy 11x11 m-es előcsarnok, az utcai szárnyban egy kisebb tanácsterem és egy pompás cserépkályhával  fűtött szoba. Mindkét épületszárny udvari homlokzata előtt emeletes, oszlopos folyosó futott végig. Az utcai homlokzatot baldachinos falifülke ékesítette. Mátyás király korában az udvari homlokzatot egy új, későgótikus, alul kő-, felül faoszlopos, fagerendás folyosó építésével formálták át. Az utcai szárny földszintjének raktártermét beboltozták.
Az emeleti tanácsteremhez egy hatalmas zárterkélyt építettek. A későgótikus erkély homlokzatát a király és királyné szobrai, valamint a tartományok és udvari nemesek címerei díszítették. Az erkélyes terem melletti szobába - a lebontott Zsigmond-kori helyére - új, angyalfigurákkal díszített cserépkályhát állítottak.

A palotakápolna
A palota középtengelyében, a hegyoldalba vágott teraszon építették fel a palotakápolnát. A nagyméretű, egyhajós, teljesen boltozott épület a középkori szokástól eltérően nem keletelve épült, hanem szentélye - a terepadottságoknak megfelelően - északra nézett. A szentély keleti oldalához simult az emeletes sekrestye. Az emeletén lévő királyi oratóriumot egy csigalépcsőn át a sekrestyéből, illetve egy hídon és a felső kis udvaron keresztül az uralkodó lakosztályából lehetett megközelíteni. Az oratórium terét árkádívek kapcsolták a szentélyhez. Mátyás király korában a hajóban újrarakták a régi téglapadlót, a szentélyben viszont mázas lapokból álló új burkolatot fektettek le. A hajó végébe faszerkezetű karzatot emeltek, az oldalfalra pedig címerdíszes reneszánsz gyámkövekre támaszkodó, ezüstsípokkal ékesített orgona került. Valószínűleg felállítottak egy keresztelőkutat. is. A három oltárt és a pasztofóriumot reneszánsz márványfaragványokkal ékesítették. A sekrestye s az oratórium boltozatot kapott. A kápolna előtti teraszt kiszélesítették, és egy nagy díszlépcsőt építettek hozzá.

Az északkeleti palota
Egy lebontott Anjou-kori udvarház helyére épült fel a XIV. század utolsó harmadában az északkeleti palota négyzetes alaprajzú, középudvaros épülete, melyet Mátyás király a XV. század végén felújíttatott, de elrendezésén alig változtatott. Az épület alatt nagy borospince kapott helyet, a földszint nyugati szárnyán a bíróságok és kancelláriák termei helyezkedtek el. A többi földszinti szobában a király udvarnépének tagjai laktak. A palota középső udvarát loggia övezte, és szökőkút díszítette. Az első emeleten a király, a másodikon a királyné lakosztálya helyezkedett el. Mindkettőhöz külön virágoskert csatlakozott, a királynőnek pedig saját fürdőszobája volt.

Az Oroszlános-udvar szintje
A második emelet egykor a királyné lakosztálya volt fürdőszobával és virágoskerttel.
A fürdő  XV. század elején épült. Egy híd kapcsolta a keleti palotaszárny második emeletén elhelyezkedő királynéi magánlakosztályhoz. E híd felett volt a fürdő előtere. Ebből két kamra nyílott, egy hypocaustummal (padlófűtő kemencével) fűtött, hideg és melegvizes csappal ellátott izzasztókamra és egy kis kőlapokból összeállított ülőkáddal ellátott, szintén hideg és melegvizes csappal felszerelt fürdőkamra, amit a helyiség között álló kerek kemence fűtött. E kemencén melegítették a falba rejtett vízvezetéken érkező vizet is. A kemencéket a padló alatti fűtőkamrából fűtötték.
Mátyás király korában a fürdőkamrát és az előteret megszüntetve, de a mosdóhelyiséget és a falfülkében lévő kádat meghagyva, a keleti udvar északi végének átboltozásával egy nagyobb fürdőtermet alakítottak ki, amely a királyné nyári lakosztályának ebédlőterméből nyílott. A XVI-XVIII. században a fürdő falai elpusztultak a keleti fal kivételével, de ennek is csak falmagja maradt meg a vízvezeték feltört kőcsatornájával, amelyből az ólomcsöveket kirabolták. A fürdőalépítmény boltozata beszakadt, de fennmaradt a két kemence tűztere, a fűtőhelyiség, a kőkád egy része.

A virágkamra
A XIV. század végén épült a királynéi kertből nyíló folyosó, a végén egy kis dongaboltozatos kamrával. A kamrát a fürdő hypocaustuma mellé építették, hogy annak melege télen temperálja azt. Feltehetően ide hordták be ugyanis a fagy elől a kert értékes növényeit. A folyosó és a kamra nyugati fala a XVI-XVIII. században elpusztult, csak a fürdőudvar támfalaként szolgáló alsó része maradt meg. Keleti faluk azonban, a fürdő vízvezetékének kőcsatornájával jórészt épen maradt. A folyosó bejárati ajtajának küszöbe és jobb alsó Zsigmond-kori szárköve az eredeti helyén maradt fenn, egyenes szemöldökköve pedig a fürdőudvarra zuhant.

Az Oroszlános-udvar
A királyné kertjét oszlopcsarnok övezte, ülőfülkesorok és egy pompás falikút által díszítette.
Az első, XIV. századi baldachinos csorgókutat a Mátyás-korban lebontották és helyére új, későgótikus, vörösmárvány kutat építettek.

A Struccos-kút
A kert XIV. századi baldachinos csorgókútját egykor címerek ékesítették. Az egyik vörösmárvány vízköpő kettős keresztes címere mellett ránkmaradt a baldachinfedlap struccos sisakdísze is. A Mátyás-korban lebontott kutat töredékeiből rekonstruálták és ma Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.

Az Oroszlános-kút
A fölső kis udvar királyi magánkertjének XIV. századi falikútját Mátyás király 1483-ban későgótikus, vörösmárvány csorgókútra cserélte. Az új kút nagyjából követte a régi formáját. Baldachinfedlapján a király hollós családi címere és a készítés évét tartalmazó felirat díszítette. A baldachin oldalait a király országainak, a kút hátfalát pedig az udvar legelőkelőbb nemesi családjainak címerei ékesítették. A vízköpőket, a baldachin függőkonzolait oroszlánfej formájúra faragták. Az oszlopok alá pedig fekvő oroszlánok kerültek. Ma eredeti helyén a kút másolata áll.

A fölső kis udvar királyi magánkertjének XIV. századi falikútját Mátyás király 1483-ban későgótikus, vörösmárvány csorgókútra cserélte. Az új kút nagyjából követte a régi formáját. Baldachinfedlapján a király hollós családi címere és a készítés évét tartalmazó felirat díszítette. A baldachin oldalait a király országainak, a kút hátfalát pedig az udvar legelőkelőbb nemesi családjainak címerei ékesítették. A vízköpőket, a baldachin függőkonzolait oroszlánfej formájúra faragták. Az oszlopok alá pedig fekvő oroszlánok kerültek. Ma eredeti helyén a kút másolata áll.

A loggia szintje
A palota első emelete volt a legelőkelőbb szint. Itt helyezkedett el a királyi lakosztály, a királyi magánkonyha, Mátyás korában pedig itt alakították ki a trónörökös herceg lakrészét is.

A loggia
A XIV. század végén a lakópalota belső udvarának csak három oldalát ölelte körül egy finoman tagolt pillérekre támaszkodó, vakmérműves mellvéddel díszített, famennyezetes, gótikus loggia, amelyről ki lehett lépni az udvaron álló torony formájú díszkút emeletére.

Mátyás király uralkodása alatt, 1484-ben a korábbi loggia és kút elbontását követően, az újonnan épült, földszinti, későgótikus kerengő fölé reneszánsz loggia épült. A baluszteres korláton álló karcsú oszlopok által tartott ívezete famennyezettel volt lefedve. Padlózatát színes, mázas, rombusz alakú téglákkal burkolták. Építését feltehetően a Herkules-kutat is készítő Giovanni Dalmata műhelye végezte, a római reneszánsz építészet elemeinek felhasználásával, de újszerű kompozíció kialakításával. A XVI. század második felében a palota pusztulása során elsőként a könnyed szerkezetű loggia kövei hullottak be az udvarra ahol, a föléjük került omladék alatt meg is őrződtek.

Emeleti bejárati folyosó
A XIV. század végén épült, az emelet főbejárata volt a kápolnaterasz felől. Falait csúcsíves, háromkaréjos ülőfülkesorok díszítették. A Mátyás korban feltehetően beboltozták. A palota XVI-XVIII. századi lerombolása során teljesen elpusztult, ülőfülkéinek kőfaragványai a déli szárny földszintjére zuhantak. Az eredeti ülőfülkék kövei ma a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításán láthatóak, eredeti helyükön ma másolatok vannak.

A konyha
A XIV. század végén épült konyha ajtaja a lépcsőházból nyílott. Északkeleti sarkában nagy nyitott tűzhely volt, amelynek kéménykürtője alól fűtötték az épületen kívül emelt sütőkemencét. Ez lehetett a királyi magánkonyha, amelyen a királyi, királynői lakosztály ebédlőibe készítették az ételeket. (A palotában még legalább két további konyha volt.)
A Mátyás-korban a konyhát dongaboltozattal látták el, funkciója nem változott. A palota XVI-XVIII. századi pusztulása során boltozata beomlott, nyugati falát teljesen, a délit nagyrészt lerombolták, de északi és keleti fala jelentős magasságban fennmaradt, eredeti meszelt vakolatával az ajtókeret szárköveivel együtt. Külső sütőkemencéjének belső téglaszerkezete teljesen elpusztult, de köpenyfalai nagyrészt megmaradtak.

A lépcsőház
A XIV. század végén a helyiség nyugati része egy folyosó része volt, keleti részén pedig egy szoba épült amit még az építkezés közben a keleti palotaszárny fölött utólag kialakított második emeltére vezető lépcsőházzá alakítottak.
A Mátyás-korban a belső folyosót megszüntetve a lépcsőházat teljesen újjáépítették. A XVIII. században a lépcső faragottkő elemeit kibányászták de a helyiség falai - a teljesen elpusztított nyugati fal kivételével -, és a lépcsőalépítmény viszonylag nagy magasságban fennmaradtak. Eredeti helyükön maradtak a lépcsőalépítmény és a konyha ajtókeretének egyes kövei is.

A keleti szárny első terme
A XIV. század végén a mai terem helyén nyugaton egy folyosó hózódott, a keleti részen pedig egy kisebb szoba, valamint egy másik szobának az egyik fele helyezkedett el. A szobák a folyosóról nyílhattak, ablakuk magasan, a keleti falon volt elhelyezve. Az ablakok alatt kőkeretes falifülkék voltak, a délkeleti sarokban kandalló állt. Ezek a földszintiekhez hasonló lakószobák az udvari személyzet szállásai lehettek.

A Mátyás-korban a keleti és talán a nyugati fal kivételével a többi falat elbontották megszüntetve ezáltal a korábbi folyosót és lakószobákat.  A megmaradt falak nyílásait befalazták, a kandallókat lebontották. Ekkor alakították ki a mai boltozott termet, amelynek ablaka csak a loggiára nyílhatott. Ez a helyiség feltehetően a hercegi lakosztály magánebédlője lehetett.
A palota XVI-XVIII. századi pusztulása során a nyugati fal teljesen elpusztult, a keleti viszont jóval a boltvállak magassága felett maradt fenn, megőrizve a boltozati konzolokat és az élkeresztboltozat indításait. Az északi és déli fal ferdén pusztult le, de itt is megmaradtak az ajtónyílások. A falakon szinte teljesen megmaradt a meszelt vakolat is.

A keleti szárny második terme
A XIV. század végén a mai terem helyén nyugaton egy folyosó hózódott, aminek padlóját élükre rakott téglákkal burkolták. A keleti részen két kisebb szoba egy-egy fele helyezkedett el. A szobák a folyosóról nyílhattak, ablakuk magasan, a keleti falon volt elhelyezve. Az ablakok alatt kőkeretes falifülkék voltak. Ezek a földszintiekhez hasonló lakószobák a királyi háznép szállásai lehettek. MNM Mátyás Király museum - royal palace. A Mátyás-korban megszüntették a korábbi folyosót és lakószobákat. Az újonnan épült boltozott terem keresztosztós, vasrácsos ablaka a hátsó udvarba nyílott. Ez a szoba feltehetően a hercegi lakosztály anticameraja lehetett.
Valószínűleg már a XVI. században készítették a halszálkamintás téglapadlót.
A palota XVI-XVIII. századi pusztulása során a nyugati fal teljesen elpusztult, a keleti viszont jóval a boltvállak magassága felett maradt fenn, megőrizve a boltozati konzolokat és az élkeresztboltozat indításait. Az északi és déli fal ferdén pusztult le, de itt is megmaradtak az ajtónyílások. A falakon a feltárás idején még szinte teljesen megvolt a meszelt vakolat is.

A keleti szárny harmadik terme
A XIV. század végén a mai terem helyén nyugaton egy folyosó hózódott, a keleti részen pedig egy kisebb szoba, valamint egy másik szobának az egyik fele helyezkedett el. A szobák a folyosórólnyílhattak, ablakuk magasan, a keleti falon volt elhelyezve. Az ablakok alatt kőkeretes falifülkék voltak. Az északi szoba délkeleti sarkában kályha állt, amit a szomszédos szoba kandallóján keresztül fűthettek. Ezek a földszintiekhez hasonló lakószobák az udvari személyzet szállásai lehettek.
A Mátyás-korban a korábbi folyosót és lakószobákat megszüntették, és kialakították a mai boltozott szobát. Ennek két kis, vasrácsos ablaka észak fele egy kis udvarra nézett. Ez a helyiség feltehetően a hercegi lakosztály hálószobája lehetett.
Valószínűleg már a XVI. században készítették a halszálkamintás téglapadlót.

A palota XVI-XVIII. századi pusztulása során a nyugati fal erősen lepusztult, csak az alja maradt meg. A keleti viszont jóval a boltvállak magassága felett őrződött meg, a boltozati konzolokkal és az élkeresztboltozat indításaival. Az északi és déli fal ferdén pusztult le, de itt is megmaradt az ajtó, illetve az ablakok - a keleti épebben, könyöklőjével, ülőpadkáival együtt.

A díszudvar szintje
A palota földszintjén a hivatali helyiségek, és a királyi háznép legelőkelőbb tagjainak szállásai kaptak helyet. Ezen a szinten volt a király magánkertje is.

A külső lépcsőház
A nyugati homlokzat két támpillére közé utólag, de még Zsigmond király korában épült be a palota alsó. Nagytermébe vezető lépcsőház. A lépcső alsó szakaszát feltehetően, faszerkezetű tető fedte, L alakban beforduló felső szakasza fölé bordás keresztboltozat épült, amelynek egy ördögfejes konzolú indítása előkerült az ásatások során.
A Mátyás-kori átépítések a jelek szerint nem érintették a lépcsőt. A palota pusztulása során a lépcső alsó szakaszának két foka, és a mellvéd indításának alsó köveimaradtak fenn. A felső szakaszból az alépítményeken kívül csak az említett boltozatindítás őrződött meg.

Az alsó nagyterem
A királyi lakóépület földszinti nagyterme helyén a XIV. század második negyedében, Károly Róbert uralkodása alatt egy nagyméretű ház kő-fa szerkezetű udvarház épült. Ennek lebontása után a jelenlegi boltozott terem a XIV. század végén készült el. A királyi lakóépület földszinti terme volt, ajtaja és három ablaka a díszudvarra nyílott, de egy bejárata az alsó udvarról is bevezetett. Padlószintje a mainál kb. 1 m-el magasabban helyezkedett el. A királyi udvar hivatalainak, bíróságainak adott helyet. Az 1484 körüli, Mátyás-kori átépítés idején a díszudvarra néző nyílásait befalazták, a déli ablakát újra cserélték, padlószintjét pedig a jelenlegi szintre süllyesztették. Ettől kezdve csak az alsó udvar felől lehetett megközelíteni.
A palota romjainak XVIII. századi bontását követően helyére 1773 előtt egy uradalmi istálló és kocsiszín épült, a terem É-i falának felhasználásával. Ezeket az építményeket a XIX. században lebontották, és csak az keleti fal maradt meg kerti támfalként.

Az északnyugati sarokterem
Herkules-kút kiállítás
A terem helyén Károly Róbert korában a szomszédos terem alá is benyúló nagyméretű udvarház állt.
Ennek lebontása után a XIV. század végén épült fel a palota mai sarokterme. E terem a szomszédos alsó nagyteremhez, valamint a palota egyik földszinti személyzeti lakószobájához kapcsolódott, de még egy bejárata is lehetett az alsó fogadóudvar reprezentatív épületszárnyának előcsarnokából. Feltehetően a királyi udvar valamely hivatala helyezkedett el benne. A Mátyás-kori átépítés során járószintjét a szomszédos nagyteremhez hasonlóan lesüllyesztették és terrazzoval burkolták. Ekkor feltehetően megszűnt két másik bejárata. Jelenlegi ablakát talán egy régi kisebb ablak helyén ekkor alakították ki. A romok XVIII. századi bontása után csak a terem keleti falának, illetve északi fala keleti felének alja maradt meg, kert támfalként.

Az északnyugati szoba
A Mátyás-kori palota kiállítás
A szoba a XIV. század végén épült. A belső udvarról nyíló, sarokba helyezett bejárata mellett talán eredetileg egy ablak is lehetett, ami alatt belül ajtóval lezárható faliszekrényt helyeztek el. A másik ablak a kert felé nyílhatott. Az északketi sarokban állt a kandalló, mellet az keleti falon két kis falifülkét alakítottak ki, feltehetően a köztük elhelyezett nagyméretű, többszemélyes ágy két oldalán. A szoba padlóját élükre rakott téglákkal burkolták, mennyezetét pedig fagerendákból ácsolták. Ez és a földszint többi hasonló szobája a királyi udvar rangosabb személyzetének lakóhelye lehetett. E szoba kapcsolata a nyugati szárny ? feltehetően hivatali helyiségeknek használt termeivel arra vall, hogy itt talán a hivatali, kancelláriai személyzet lakhatott.

A Mátyás korban elbontották a szoba kandallóját, a keleti fal falifülkéit és valószínűleg az udvari ablakot is befalazták, mennyezetét feltehetően dongaboltozatra cserélték, padlóját pedig terrazzoval burkolták. Ekkor lehetséges, hogy megszűnt a lakószoba funkciója és csak valamilyen alárendelt szerepben talán raktárként használták tovább.
A palota romjainak lebontása után a falak alsó része az ajtónyílásokkal és falifülkékkel, valamint a kandallócsonkkal maradt meg a törmelék alatt.

Az északi fölső kertbe vezető folyosó
A folyosó a XIV. század végén épült. A Mátyás-korban kicserélték északi ajtaját, és feltehetően leboltozták. Téglapadlóját valószínűleg a XVI. század elején újították meg.
A XVIII. századi bontást a falak alsó része, a két ajtó küszöbe, valamint az északi ajtó szárkövei élték túl.

Az északkeleti szoba
A szoba a XIV. század végén épült. A belső udvarról nyíló, sarokba helyezett bejárata mellett talán eredetileg egy ablaka is lehetett. A másik ablak a kert felé nyílott. Az északkeleti sarokban állt a kandalló, mellette a keleti falon két kis falifülkét alakítottak ki, feltehetően a köztük elhelyezett nagyméretű, többszemélyes ágy két oldalán. Mennyezetét kőkonzolokra támaszkodó fagerendákból alakították ki. Ez és a földszint többi hasonló szobája a királyi háznép lakóhelye lehetett.
A Mátyás korban a szobát dongaboltozattal látták el, valószínűleg az udvari ablakot befalazták, ajtaját új kerettel látták el. Téglapadlóját valószínűleg a XVI. század elején újították meg.
Funkciója feltehetően nem változott.

A palota romjainak lebontása után a törmelék alatt a szoba falai a nyílásokkal, kandallóval és egy Zsigmond-kori, mennyezeti konzollal, valamint a meszelt vakolat foltjaival együtt nagy magasságban megmaradtak.

A sziklaudvar
A XIV. század végén egy pincének vájták ki a sziklából, de csak a déli és a nyugati falát építették meg. A nyugati falon egy ajtót és egy ablakot is kialakítottak. Az építkezést egy tervváltozás miatt
Zsigmond uralkodásának idején abbahagyták, a nyugati fal nyílásait elfalazták, az udvart pedig a keleti szárny második emeletén kialakított árnyékszékerkély emésztőgödrének kezdték használni.
Mátyás korában az árnyékszékerkélyt megszüntették, az udvart pedig az első emelet magasságáig feltöltötték. A palota falához ekkor épült egy nagy támpillér. Az udvar a palota pusztulása során az omladékkal feltöltődött.

Az északi fölső kert
A XIV. század végén épült, a király magánkertjének. Dél és kelet felől a palota épületei, észak és nyugat felől magas kerítésfal övezte amely alatt téglából falazott gyeppadka futott végig, és feltehetően lugas borított.
Mátyás király uralkodása alatt újjáépítették a kert délnyugati sarkából induló lépcsőt, amely az északnyugati palota előcsarnokába és az alsó nagy palotakertbe, illetve annak teraszára vezetett.
Ugyancsak a Mátyás korban a palota északi szárnyán át egy árkot ástak, feltehetően egy vízvezeték számára a kert középvonalában. Ez arra vall, hogy valamilyen szökőkutat helyeztek el itt, ennek azonban nem maradt fenn alapozása, lehetséges, hogy nem is épített szerkezet, hanem esetleg fémből készült díszkút volt.
A kert és körítőfalai a járószint alá pusztultak a XVI-XVIII. században, csak az északnyugati sarokban maradtak fenn nagyobb magasságban. A lépcsőrendszer viszont jórészt épen megőrződött.

A délkeleti terem
Anjou- és Zsigmond-kori palota kiállítás
A terem helyén egy I. Lajos-kori alápincézett épület két helyisége állt. I Lajos uralkodásának végén építették fel a mai terem déli falát egy falifülkével és egy ablakkal. Zsigmond király korában a folytatódó építkezés során a terem padlószintjét az eredetinél tervezettnél magasabban alakították ki.
Ekkor készült a keleti fal faliszekrénye és az ajtó, ami mellett talán egy udvarra nyíló ablak is lehetett. A teremben nem maradt fűtőberendezés nyoma, ezért lehetséges, hogy nem lakószobának használták, de funkcióját nem ismerjük.
A Mátyás-korban a helyiséget dongaboltozattal fedték, déli ablakát befalazták. A XVI. században új téglapadlóval látták el.
A XVIII. század második felében a terem helyén egy nagy tetőszerkezetet építettek az alatta húzódó középkori eredetű pince védelmére. Ekkor bontották el az északi falat csaknem a járószintig. A többi fal alsó része fennmaradt a boltozat vállával és a meszelt vakolat foltjaival együtt

A kerengő
A Zsigmond korban a palota belső udvarának csak a keleti, északi és nyugati szárnyán volt egy nyitott, nyolcszögű-pilléres, famennyezetes árkád, a keleti oldalon egyszerű ülőfülkesorral.
Mátyás király uralkodása alatt, 1484-ben, a korábbi árkádok lebontása után későgótikus, csillagboltozatos kerengőt építettek, amelyből négy ajtó vezetett az udvarra, és falait nagy csúcsíves, üvegezett ablakok törték át. A kerengő délkeleti sarkába épült bele az emeleti loggiára felvezető lépcső.

A palota XVIII. századi lebontása során a kerengő ablakos falának faragott köveit kibányászták, csak a törmelék alá temetett alsó kősorok, és a már korábban beszakadt boltozat kőfaragványai maradtak a földben. A bontási törmelék védelmében csaknem teljes magasságában fennmaradt a folyosó keleti külső
fala az ülőfülkékkel és a boltozatindításokkal, a fal déli végének kivételével, amelyet a déli szárny pincetetejének vizét elvezető nagy falazott csatorna miatt lebontottak a XVIII. század második felében. E pincetetőzet érdekében ekkor rombolták le a kerengő déli külső falát csaknem a járószintig. Az északi és a támfalként használt nyugati fal alsó fele viszont megmenekült a pusztulástól. Az emeletre vezető lépcsőnek csak az indítása maradt meg.

A Díszudvar
A lakópalota belső udvar a XIV. század végén épült meg. A keleti oldalát elfoglaló árkádsorhoz csatlakozva ekkor egy hatalmas, nyolcszögű, torony formájú, emeletes díszkút csatlakozott, amelynek a rekonstrukciója ma a visegrádi Salamon-torony kiállításán látható.
Mátyás király korában az árkádsort és a kutat lebontották, helyettük 1484-ben felépült a későgótikus, csúcsíves ablakokkal és négy kapuval áttört kerengő és az udvar közepére a vörösmárvány, reneszánsz Herkules-kút. Az építkezést az egyik boltozati homlokív-zárókőre vésett évszám keltezi.
A XVI. század második felében a palota rommá válása során a kút nagy részét a romok maguk alá temették, ezért e darabok megmenekültek a XVIII. századi kőbányászástól, ami viszont a kerengőfalak felső részét elpusztította.

A Díszudvar Zsigmond-kori nyolcszögletű díszkútja
Az északkeleti palota belső udvarát Zsigmond-király korában egy kétszintes, toronyszerű csorgókút díszítette. Márvány medencés, oszlopos alsó szintje az udvar keleti oldalán húzódó árkádsorra támaszkodott. Erkélyszerűen kiképzett emeletén állt a kút felső szintjének fiálés lezárású, oszlopos építménye. A kút mintaképei valószínűleg Franciaországból származtak, de kivitelezésében a prágai Parler-műhely stílusát képviselő mesterek játszották a vezető szerepet. A kutat Mátyás korában bontották le. A feltárt töredékekből rekonstruált alsó szintje ma a Salamon-torony földszintjén látható.

A Herkules-kút
A díszudvar lebontott Zsigmond-kori kútja helyére 1484 körül készült el a vörösmárványbül faragott, reneszánsz Herkules-kút. A kút mestere Giovanni Dalmata, traui (ma Trogir, Horvátország) származású, római szobrász volt, aki a Mátyás építkezésein dolgozó olasz-dalmát szobrászműhelyt vezette. A Herkules-kút a legkorábbi reneszánsz műalkotás, amely olasz területen kívül született.
A Mátyás király címereivel díszített kút szobra a lernai hydrával küzdő Herkulest ábrázolja. A szobrász Herkulest gyermekként ábrázolta, utalva erre Mátyás fiára, az ekkor még gyermek, trónörökös Corvin Jánosra, aki a ? hydra által jelképezett ? osztrákok felett aratott győzelem után 1485-ben a diadalmenet élén vonult be a meghódított Bécs városába.
A kutat először 1526-ban rongálták meg a törökök, egyes részeit ezután az udvar északkeleti szobájába vitték be. Később a palota pusztulásakor a kút a törmelék alá került.
A kút eredeti töredékei ma az udvar északkeleti saroktermében vannak kiállítva, míg eredeti helyén rekonstruált másolata áll.

Az alsó udvar szintje
Mivel a palota a hegyoldalba épült, alépítménye magasan az alsó fogadóudvar fölé emelkedik. Ezt az adottságot kihasználva a déli szárny alatt alakították ki a palota présházát és nagy borospincéjét.

A nagypince
Mátyás-kori kőtár

A pince helyén az 1340-es években feltehetően egy templom szentélyének helyét jelölték ki, de ez soha sem épült fel. Az 1350-es években egy palotaszárny pincéje készült el. Ennek keleti felében egy árkádos fal fagerendás födémet tartott.
A XIV. század végén Zsigmond király korában a korábbi épület falainak befoglalásával épült fel a boltozott nagy borospince. A felette lévő szárny válaszfalait faragottkő hevederívek támasztották alá. Az északnyugati sarokból csigalépcső indult a felső szintekre.
Mátyás király korában a pincén nem változtattak.
A XVIII. század második felében a pince boltozatát kijavították, fölé tetőszerkezet emeltek és a visegrádi kamarauradalom borospincéjeként újra használatba vették.
A belsejében1958-ban végeztek kisebb ásatást , majd helyreállították. A benne álló kőtár kiállítás 1990-ben készült. A kőtár a Máytás-kori palota legfontosabb későgótikus és reneszánsz építészeti faragványait mutatja be.
Ez a terem volt a helyszíne 1991 februárjában a ?visegrádi hármak? Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország szerződése aláírásának.

A déli mellékpince
Anjou-kori kőtár
A pince 1773 után épült. Eredetileg északról, a présházból nyílott, de ezt a bejáratát a XIX. században elfalazták, és a nyugati végén nyitottak rajta új ajtót. Nyugati felének boltozatát 1932-ben lebontották. Ezt a pincerészt 1968-ban újra kiásták. A nyugati részt 1996-ban lebontva, a keleti rész járószintjét lesüllyesztve és boltozatát kiegészítve , benne kőtárat kapott helyet.
A kőtárban a palota legjelentősebb Anjou-kori kőfaragvány lelet-együttesét lehet megtekinteni.
Másodlagosan felhasználásból, három I. Lajos-kori pillér alapozásából került elő az itt kiállított, számos faragott kő. Ezek 1340-es években készültek és egy soha fel nem épült templomba szánták őket. A szentély igen gazdag, ülőfülkés, falpilléres belső faltagolásából igen sok elem fennmaradt, a hajóból csak ablakkereteket ismerünk, illetve van néhány kerengőnyílás-elem is. Számos faragvány félkészen maradt fenn.

 

 

 

 


Múzeum Múzeum

Nyitvatartás

kedd-vasárnap: 9.00-17.00 kétfőn zárva. (kivéve ünnepnapokon.)

Elérhetőségek

Cím: Visegrád, Fő utca 23-41.
Térkép
Tel.:26/597-010
E-mail: info@visegradmuzeum.hu
Forrás: www.visegradmuzeum.hu
Frissítve: 2016-12-14 13:43:43

Látnivalók a környéken

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Duna-Ipoly Nemzeti Park

  • Visegrád

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén nagyon sokféle, egymástól markánsan eltérő jellegű élőhely található.

Visegrádi Fellegvár

Visegrádi Fellegvár

  • Visegrád

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.

ZUGFŐZDE Pálinkamúzeum

ZUGFŐZDE Pálinkamúzeum

  • Visegrád

A látogatók megismerkedhetnek a tiltott pálinkafőzés időszakával

Fun Extreme Canopy Drótkötélpálya

Fun Extreme Canopy Drótkötélpálya

  • Visegrád

Magyarország első Canopy pályáját csak ki kell próbálni, s érthető lesz a helyszínválasztás. A starthely a Nagyvillám Vadászcsárda mögött található, az első pár oszlop közötti lecsúszás alatt pazar p...

Téli-Nyári Bobpálya

Téli-Nyári Bobpálya

  • Visegrád

Visegrádon a Nagyvillám-Kilátó mellett 2 bobpálya kanyarog a hegyoldalban. Létesítményünk 1991 óta üzemel, 2002 óta két pályával várjuk a sportos, lazító élményt kedvelő kirándulókat.

Mária kápolna

Mária kápolna

  • Visegrád

További látnivalók

Programok a környéken

Főzde túra

Főzde túra

  • Visegrád
  • 2022.Dec.31-ig ZUGFŐZDE Pálinkamúzeum

Tudj meg többet a hagyományos magyar pálinkafőzésről a kisüstitől a modern eljárásokig Látványfőzdei környezetben.

Pálinka túra

Pálinka túra

  • Visegrád
  • 2022.Dec.31-ig ZUGFŐZDE Pálinkamúzeum

Foglalj egy pálinka túrát és éld át az időutazást a pálinka főzés viharos történelmi időszakain keresztül napjainkig.

Vezetett Sup túra a Dunakanyarban

Vezetett Sup túra a Dunakanyarban

  • Visegrád
  • 2022.Dec.31-ig Visegrád

Szeretnéd megismerni Visegrádot egy eddig még nem látott szemszögből? Vezetett túrák, előre egyeztetett időpontban.

További programok

Kedvenc akciók

Prémium Hotel Panoráma Siófok

Halloween hétvége

20 900 Ft/fő/éj-től

Prémium Hotel Panoráma

  • 40 Értékelés alapján4.3 / 5
Hotel Barátság Hajdúszoboszló

Kedvezményes pihenés

16 830 Ft/fő/éj-től

Hotel Barátság

  • 10 Értékelés alapján4.1 / 5
Park Hotel Gyula Gyula

Őszi szünet! 2-3 éj

13 900 Ft/fő/éj-től

Park Hotel Gyula

  • 13 Értékelés alapján4.3 / 5
Panorama Residence Duna Dunaszentmiklós

Residence Szilveszter

33 748 Ft/fő/éj-től

Panorama Residence Duna

hotel
  • 28 Értékelés alapján4.3 / 5

Szállások Visegrád

Wellness kikapcsolódás 4 éj Visegrád
  • Kiváló54 Értékelés alapján4.5 / 5
Legjobb ár 4 éjszakára előrefizetéssel 14 napos előfoglalással Visegrád
  • Kiváló75 Értékelés alapján4.5 / 5
Kedvezményes pihenés Visegrád
  • Kiváló33 Értékelés alapján4.5 / 5
Napi szobaár reggelivel Visegrád
  • 12 Értékelés alapján4.4 / 5

További szállások

Bejelentkezés