Sárvári Arborétum, Sárvár

Sárvári Arborétum További képek

Forrás: sarvar.hu
Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként.

Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zöldségeskertként.
Arborétum
Prev
Next
 A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikoris III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.
1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően tiszafát, japánakácot és hársat ültettek túlnyomóan. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta. 
Örökléssel 1868-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. 
A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található.
Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. 
Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. 

A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, amikoris III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét.

1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően tiszafát, japánakácot és hársat ültettek túlnyomóan. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta. 

Örökléssel 1868-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert (és természetesen a vár), aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. 

A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Az arborétumban jelenleg 300 fa- és cserjefaj, -fajta található.

Az arborétum növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 400 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. 

Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japán akácok, vasfák és egy hatalamas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior Diversifolia) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora Nigra, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntéstalaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. 


Természeti érték Természeti érték

Nyitvatartás

április 1- október 15.: 9-19h október. 16- március 31.: 9-17h

Elérhetőségek

Cím: Sárvár, Várkerület 30.
Térkép
Tel.:95/320-070
E-mail: titkarsag@rtisarvar.hu
Forrás: sarvar.hu
Frissítve: 2016-12-16 13:05:55

Látnivalók a környéken

Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár

Gyógy-és Wellnessfürdő Sárvár

  • Sárvár

Sárvár egyik fontos vonzereje az itt található kétféle gyógyvíz: a környéken 1200 méteres mélységből 43°C-os, 2000 méterről magas sótartalmú 83°C-os gyógyvíz tör fel.

Nádasdy-vár

Nádasdy-vár

  • Sárvár

Csónakázó-tó

Csónakázó-tó

  • Sárvár

A termálfürdőhöz közel, 9 hektárnyi vízfelületű, négy részből álló tórendszer található, melyet öt híd és öt sziget tesz hangulatossá.

Evangélikus templom

Evangélikus templom

  • Sárvár

A Türelmi rendelet kiadását követően 1782-1787 között az országban 218 evangélikus templom épült, köztük a Sylvester János utcában álló sárvári evangélikus templom.

Nádasdy Ferenc Múzeum

Nádasdy Ferenc Múzeum

  • Sárvár

A Nádasdy Ferenc Múzeum 1951-től működik, nevét arról a Nádasdy Ferenc országbíróról kapta, akinek műgyűjteménye Európa-hírűvé vált a 17. században.

Sárvári Arborétum

Sárvári Arborétum

  • Sárvár

Sárvári Arborétum Magyarország egyik legidősebb gyűjteménye Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A mai arborétum elődjét 1546-ban alapították, gyümölcsös és zö...

Kossuth tér - Városháza

Kossuth tér - Városháza

  • Sárvár

A sárvári Kossuth téren felállított szökőkút hang-, és fényjátékkal szórakoztatja az oda kilátogatókat!

Szent László katolikus templom

Szent László katolikus templom

  • Sárvár

A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró.

További látnivalók

Programok a környéken

Világvégre - Kiss Ádám önálló estje, műsorvezető: Elek Péter

Világvégre - Kiss Ádám önálló estje, műsorvezető: Elek Péter

  • Sárvár
  • 2023.Jan.20-án 18:30 óra Dumaszínház Kft

További programok

Kedvenc akciók

Tisza Balneum Hotel Tiszafüred

Helló Tél!

14 900 Ft/fő/éj-től

Tisza Balneum Hotel

  • Kiváló85 Értékelés alapján4.6 / 5
Betekints Wellness- és Konferenciahotel Veszprém

Wellness a Betekints-völgyben

29 350 Ft/fő/éj-től

Betekints Wellness- és Konferenciah...

  • Kiváló4 Értékelés alapján4.6 / 5
Hotel Castello Siklós

Karácsonyi feltöltődés

43 500 Ft/fő/éj-től

Hotel Castello

  • Kiváló43 Értékelés alapján4.6 / 5

Szállások Sárvár

Napi ár Sárvár

Vadkert Hotel

Napi ár

13 000 Ft/fő/éj-től
  • Kiváló6 Értékelés alapján4.6 / 5
Őszi Harmónia reggelivel 3-4 éj Sárvár
  • Kiváló2 Értékelés alapján5 / 5
4 éjszaka ellátás nélkül Sárvár

R31 Residence

apartman

4 éjszaka ellátás nélkül

7 827 Ft/fő/éj-től
  • még nincs értékelésÚj!
2 éjszaka ellátás nélkül Sárvár
  • Kiváló3 Értékelés alapján4.9 / 5

További szállások

Bejelentkezés