Ferences rendház és templom, Gyöngyös

További képek

Forrás: www.nordtour.hu

Gyöngyös legnevezetesebb műemlékei közé tartozik a ferencesek temploma és kolostora, amelynek alapítása az 1370 körüli évekre tehető. A templomot az 1400-as években építtette a Báthory család a ferences szerzeteseknek.

A templom támpillére, csúcsíves ablakai, sokszögű szentélye és a mellette emelkedő torony - a 18. századi barokk megújítások ellenére - ma is magán viseli a gótika jegyeit. Kriptájában nyugszik a Rákóczi-szabadságharc legendás generálisa, a Vak Bottyánként ismert Bottyán János.
Az 1701-1730 között emelt kolostorban található Magyarország egyetlen olyan rendi könyvtára, amely a középkor óta egyfolytában működik. 14 000 kötete közül kétszáz ősnyomtatvány.

A Visitatio Beatae Mariae Virginis, azaz Szűz Mária látogatás Erzsébetnél (népies nevén Sarlós Boldogasszony) nevű templom legkorábbi részei a szentély és a hagyományosan mellette álló torony az 1300-as évek első felében, a ferencesek itteni megtelepedésekor készülhetett, az építtető a Bánffy család lehetett. Az említetteken kívül a sekrestye és a hajó a kórusig szintén az 1300-as évekből való. A rendtagok "Isten Szegénykéje", Assisi Szent Ferenc követői lévén főleg a szegény falusiakkal és városiakkal voltak szoros lelki kapcsolatban. Így a kolduló rend obszerváns ága, az Ordo Fratrum Minorum (OFM)- Kisebb Testvérek Rendje- Gyöngyösön is több mint félezer éven át erős gyökeret vert. Az 1448. február 10-i gyöngyösi bullárium és az 1465. május 14-i rendi közgyűlés már a rendházról is szólt. A Bakócz-kódex szerint a középkori együttes 1494-re készült el. A rendház és a templom sorsa a későbbiek során is egybekapcsolódott.

A török hordák 1526-nan a kolostort és templomot is földúlták, de a ferencesek már 1531-re rendbe hozták. A barátok soha sem hagyták el városukat, templomukat, sőt oltalomleveleik birtokában töretlenül ellátták nemcsak a környék, hanem a távoli, török hódoltsági területek katolikusainak lelki gondozását is. 1579-ben hazánk hódoltsági területén már csak két kolostora volt a volt a ferenceseknek: Gyöngyösön és Szegeden. A XVI. századtól a gyöngyösi a rend egyik tartományának székhelye, 1629-től pedig a rendi teológia is működött. 1567 óta a templom után nem kellett adózniuk a töröknek, így az összegyűjtött pénzen 1584-ben, a budai basa engedélyével kijavíttathatták a templom oldalfalait. A XVI-XVII. századi vallási villongások idején sem a templom, sem a rendház nem került a helybeli protestáns gyülekezet kezébe, mi több, az épület karbantartására és bővítésére is lehetőség nyílt.

A török utáni újjáépítés első szakasza idején (1717-1727) G. Battista Carlone egri mester új diadalívet, a gótikus hajó fölé fiókos dongaboltozatot épített, az északi fal melletti kolostorfolyosóból mellékhajót alakított ki és ezzel bővítette a templomot. Az új, egyemeletes, ma is ép kolostort 1701-1727 között építették hazánk egyik legnagyobb ferences rendházává. A második szakaszban (1740-1746) Szandter András egri kőműves a templomban falazott karzatot és főhomlokzat mellettei délnyugati tornyot építette. A homlokzati oromzatra 1745-ben Singer Mihály egri kőfaragó készítette szobrok kerültek: Immaculata, Assisi Szent Ferenc, Szent Antal, Sienai Szent Bernardin, Kapisztrán Szent János és Szűz Mária látogatása. Az újjáépítés utolsó szakasza idején (1758-1766) Quadri Kristóf gyöngyösi mester elkészítette a mostani karzatot, tatarozta a sekrestyét, más mesterek új oltárokat és kápolnákat emeltek. 1760-ban Kernhofer György rendtartományi főnök a gótikus szárnyas oltár helyébe barokk főoltárt építtetett Hebenstreith József pesti szobrásszal és felszerelte a Bécsből hozott óriási csillárokat. A szószéket 1762-ben Seidler Mátyás, az orgonát Staudinger János készítette.

1788-ban II József rendeletére a gyöngyösi ferences kolostori életet is meg kellett volna szüntetni. Gróf Esterházy Károly egri püspök a hívek és a tanács kérésére úgy tudta megmenteni a rendházat a szekularizálástól, a barátokat az eltávolítástól, hogy plébániai feladatokkal bízta meg a ferenceseket, mert a "kalapos" király az ilyen zárdákat nem oszlatta fel.

A ferences plébánosok sokat törődtek a templom korszerűsítésével.1792-ben új toronyórát szereltettek fel, 1840-ben a templom belsejét meszeltették és festették, 1850-1855 között a tetőt cserepeztették. 1864-ben Lencsés Kornél a romantikus stílusú szentélyfestményeket és a mennyezetet díszítő aranycsillagokat festette, Mozer Lajos salzburgi mester1871-ben új orgonát épített.

a Gyöngyöst gyakran pusztító tüzek közül az 1904 augusztus 16-i tűzvész nemcsak a templom tetőzetét, a két tornyot (az 1529-ből és 1532-ből maradt harangokat), hanem a kolostort is felégette. A helyreállítást Schulek Frigyes és Lux Kálmán tervei szerint végezték. 1907 október 13-án az országgyűlési küldöttség élén Thaly Kálmán átadta azt a vörös márványtáblát, amelyet Vak Bottyán János kuruc generálisra emlékezve kriptája felett a szentély belső, déli falán szentelt fel Pintér Kornél Házfőnök, magas egyházi küldöttek jelenlétében.

A XVIII.századtól a rendház a Szalvatoriánus rendtartományhoz tartozott. Miután 1900-ban megreformálták a ferences rendet, a kolostor kapistranus rendtartományba került. Az átszervezés 1911-ben fejeződött be, amikor Unghváry Antal, a szigorított rend obszerváns ágának első házfőnöke vette át a zárda vezetését.

1916. december 2án, a zokogó hívek jelenlétében utoljára kondult meg az a három harang, amelyet a kincstár hadi célokra elszállított. Az 1917. május 21-én dühöngő nagy tűz idején megint a rendtagok mentették meg a templomot és a kolostort a teljes pusztulástól. A helyreállítást 1920-ban elkezdték: az új orgona felszentelése 1923-ban, az új harangoké 1924-1931 között történt meg. 1936-ban Kováts Rajmund házfőnök hozzálátott a templom külső és belső megújításához. Afalképeket, a diadalív és a mennyezet képeit Lohr Ferenc festette.

A "szép templomot", ahogyan attól kezdve a gyöngyösiek nevezték, 1937. március 7-én a ferences Uzdóczy Zadravecz István tábori püspök áldotta meg. 1944. március 7-én a katonai hatóság rendeletére a nagyharangot hadi célokra elszállították. A front átvonulása miatt 1944. november 15-25. között a szertartások szüneteltek a templomban. A város 17-i ostromakor a toronysisakot lövedékek rongálták meg. A front után a barátok újraindították a vallásos életet, de a tevékenységük hamarosan a templom falai közé szorult. 1946-ban a P. Kiss Szaléz ellen koholt perrel elkezdődött egyházi és közéleti működésük korlátozása, 1948-1950-ben folytatódott felszámolásuk.

1950-1990 között világi papok látták el a hívek lelki gondozását. 1984-ben Miterli György esperes plébános kidolgozta a templom öt évre szóló teljes felújítási tervét: elsőként 1987-ben a toronyórát és a harangozást elektromos vezérlésű szerkezettel korszerűsítette. Az összegyűjtött adományokból helyrehozatta a plébánia földszinti termeit, ajtóit, a templom homlokzatát, díszítéseit. 1990-ben a nagytornyot, amelynek külső felújítását a gyöngyösi Király József mester és társai végezték el. A homlokzati kőszobrokat a budapesti Friz Alkotóközösség javította, konzerválta.

1990-ben visszatért a ferences élet a kolostorba: augusztus 2-ától ismét rendtag, Posta Benjámin vezeti a plébániát, és a templomban is újból a barátok hirdetik az igét.

Templom

Elérhetőségek

Cím: Gyöngyös, Barátok tere 2.
Térkép
Forrás: www.nordtour.hu
Frissítve: 2017-01-18 14:19:46

Látnivalók a környéken

Ferences rendház és templom

Gyöngyös

Orczy-kastély

Gyöngyös

Mátra Múzeum

Gyöngyös

A klasszicista stílusban épült egykori Orczy-kastélyban működő Mátra Múzeumban - mely 2007-től felújítva várja látogatóit - vadászattörténeti, helytörténeti, ásvány- és őslénytani állandó kiállítások...

Gyöngyösi Állatkert

Gyöngyös

2004-ben nyitotta meg kapuit Magyarország egyetlen magánkézben lévő állatkertje.

Palócok gasztronómiája

Gyöngyös

A Mátra hegység déli oldalán számos palóc falu létezik. Táplálkozásuk még mai hagyományőrző, amely vallásuknak, elzártságuknak és anyagi helyzetük következménye.

Szent Bertalan templom (Nagytemplom)

Gyöngyös

Hazánk egyik legnagyobb méretű, eredetileg gótikus, különleges alaprajzú barokk temploma.

Szent Bertalan templom Kincstára

Gyöngyös

Magyarország második leggazdagabb egyházi gyűjteménye a gyöngyösi Szent Bertalan plébániatemplom kincstára. Egyházművészeti szempontból is kiemelkedő tárgyak három nagy tematikus egységben kerültek ki...