Grassalkovich-kastély (Gödöllő), Gödöllő

További képek

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kastély_(Gödöllő)

A gödöllői Grassalkovich-kastély a Grassalkovich családnak a város belterületén található kastélya, Pest megyében található. Ez Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya.

A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1730-as években építtette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U-alak nyolc szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása.

Ferenc József és Erzsébet királyné gyermekeikkel kastély parkjában

1849. április 6-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A második világháború után a szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták. 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében szociális otthon működött.

A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást 1994-től a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta.[2] Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.

A kastélynak sok illusztris vendége volt. Járt itt többek között 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása.

A barokk kastély lovardája 1743 körül épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a Sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára kb. 1877-ben átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A kastély lovardája Erzsébet királyné egyik kedvenc helye volt az épületben. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királyi felséget mutatványokra, például, tűzkarikán átugratásra. De nemcsak a nevének megfelelő funkciót látta el a tér, Horthy Miklós kormányzó többször adott engedélyt különböző rendezvények, bálok megtartására itt. A königgrätzi csata után tábori kórháznak, a második világháborút követően (1945–1991) pedig a szovjet laktanyához tartozott ez az épületrész. 1987-ben beszakadt a tetőszerkezet, ekkor kezdődött meg a felújítása. Az elmúlt években időszaki kiállításoknak és koncerteknek volt a helyszíne.

A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett alsópark, a díszudvar mögött terült el a felsőpark (amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal), és a HÉV vonal túloldalán lévő (most Erzsébet-park) területet nevezték a „herceg mulatókertjének”. A korábbi franciakertet Grassalkovics III. Antalné Esterházy Leopoldina (1776-1864) alakíttatta át angolparkká. A kastélyparkban van egy királydombi pavilon, amelyet az 1760-as években Grassalkovich Antal emeltetett. A pavilon képgalériának épült. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont a rekonstruált képekkel.

Vár és várrom Kastély Műemlék Kulturális központ

Nyitvatartás

hétfő 9:00–17:00
kedd 9:00–17:00
szerda 9:00–17:00
csütörtök 10:00–20:00
péntek 10:00–18:00
szombat 10:00–18:00
vasárnap 10:00–18:00

Elérhetőségek

Cím: Gödöllő, Grassalkovich Kastély
Térkép
Tel.:+3628410124
E-mail: informacio@kiralyikastely.hu
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Grassalkovich-kastély_(Gödöllő)
Frissítve: 2017-08-29 10:15:30

Látnivalók a környéken

Grassalkovich-kastély (Gödöllő)

Gödöllő

A gödöllői Grassalkovich-kastély a Grassalkovich családnak a város belterületén található kastélya, Pest megyében található. Ez Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya.