Gárdonyi Jézus Szíve Katolikus Templom, Gárdony

További képek

Forrás: http://www.itthon.hu

1944-ben épült fel Goszleth Lajos tervei alapján. Palka József üvegablaka Jézus Szentséges Szívét ábrázolja.

1862. december 29-től a Gárdonyban lakó katolikus közösség Agárd filiájaként az

Agárdi Szent Anna kápolnához tartozott.

A XX. század elején a gárdonyi hívők Simon János templomatya udvarán tartották a

szentmiséket. A gárdonyi katolikus közösség templomépítő szándékának

támogatásaként a Székesfehérvári Püspökség 1929-ben harangot ajándékozott a még

templommal nem rendelkező katolikus közösségnek.

1931-ben dr. Gárdonyi Alfréd földbirtokos területet adományozott a híveknek azzal a

céllal, hogy ott katolikus iskola épülhessen. (Kossuth L. u. 19.)

1932. augusztus 31-én szentelte fel a Püspök Atya a katolikus iskola oltárfülkés

tantermét és a harangot. 1938-ban még egy tanteremmel bővítették a katolikus

iskolát, szintén adományokból.

A lelkes katolikus hívek azonban önálló templomra vágytak. 1935. január 17-én

megalakították a templomépítő bizottságot, amelynek munkáját Deres Istvánné, a

katolikus iskola vezetője és egyben tanára, valamint Dobosi Ferenc plébános atya

irányította és fogta össze.

1942. augusztus 16-án volt az alapkőletétel. A templomot az alapító okiratban „Jézus

szentséges szíve tiszteletére” ajánlották fel.

1944. április 10-én Shvoy Lajos megyés püspök szentelte fel a templomot. A püspöki

misén 138-an bérmálkoztak, és 280-an járultak szentáldozáshoz.

Shvoy Lajos püspök atya

Az épület Goszleth Lajos építész tervei alapján készült el. Dobosi Ferenc plébános a

gárdonyi fiataloknak színdarabokat, vígjátékokat tanított be, amelyeket húsvétkor és

karácsonykor adtak elő. Az előadások bevételét mind a templom építésére

fordították. Nyáron előadásokat rendeztek, amelyekre Eisemann Mihály zeneszerző

Budapestről hívta el művész barátait. Közülük a legismertebbek: Fodor János, Fekete

Pál, Vaszary Piri, Kiss Manyi, Jávor Pál.

Eisemann Mihály - zeneszerző, karmester

A magyaros építészeti elemekkel díszített templom szélessége 9,2 m, hossza 25 m,

toronymagassága 27 m. Az 1947-ben épült fatornyot is Goszleth Lajos tervezte,

s Szilassy Antal ácsmester állította fel. Benne 200 kg-os harang lakik.

Az épület bejáratát a főútra nyitották, hogy ezzel is jelezzék, a templom mindenki

előtt nyitva áll.

Templomunk bútorzata egyszerű. Az oltár tölgyfából készült, természetes színnel

lakkozták. Szószék nincs, egyszerű ambo helyettesíti.

Az öt színes ólomüvegablak középső eleme Jézus Szentséges Szívét ábrázolja. Tőle

jobbra Szent László Király, illetve Szent Erzsébet, balra Szent István Király és Szent

Imre Herceg, illetve Árpádházi Szent Margit látható, melyeket Palka József budapesti

üvegfestő készített 1950-ben. Az adományozók neve az ólomüvegablakok alján

olvasható. A keresztelőkút műkőalkotás, vörösréz fedő takarja. A szentélyt megnyitó

ív jobb szárnya előtt Szűz Mária szobor, a bal szárnya előtt pedig Szent József

műkőből készült szobra áll, mindkettő Krasznai Lajos budapesti szobrász alkotása,

fogadalmi ajándék.

A templompadok 1960-ban készültek keményfából, Kornsee Jenő székesfehérvári

asztalosmester műhelyében, szintén a hívek adományaiból. A keresztúti képek

égetett agyagból készültek. A gyóntatószék zárt, két fülkével épült tölgyfából, 1944-

ben, Sziebold Ferencné adománya. A kóruson egyelőre harmónium pótolja az orgonát.

1862. december 29-től a Gárdonyban lakó katolikus közösség Agárd filiájaként az Agárdi Szent Anna kápolnához tartozott. A XX. század elején a gárdonyi hívők Simon János templomatya udvarán tartották a szentmiséket. A gárdonyi katolikus közösség templomépítő szándékának támogatásaként a Székesfehérvári Püspökség 1929-ben harangot ajándékozott a még templommal nem rendelkező katolikus közösségnek.

1931-ben dr. Gárdonyi Alfréd földbirtokos területet adományozott a híveknek azzal a céllal, hogy ott katolikus iskola épülhessen. (Kossuth L. u. 19.)

1932. augusztus 31-én szentelte fel a Püspök Atya a katolikus iskola oltárfülkés tantermét és a harangot. 1938-ban még egy tanteremmel bővítették a katolikus iskolát, szintén adományokból. A lelkes katolikus hívek azonban önálló templomra vágytak. 1935. január 17-én megalakították a templomépítő bizottságot, amelynek munkáját Deres Istvánné, a katolikus iskola vezetője és egyben tanára, valamint Dobosi Ferenc plébános atya irányította és fogta össze.

1942. augusztus 16-án volt az alapkőletétel. A templomot az alapító okiratban „Jézus szentséges szíve tiszteletére” ajánlották fel.

1944. április 10-én Shvoy Lajos megyés püspök szentelte fel a templomot. A püspöki misén 138-an bérmálkoztak, és 280-an járultak szentáldozáshoz.

Az épület Goszleth Lajos építész tervei alapján készült el. Dobosi Ferenc plébános a gárdonyi fiataloknak színdarabokat, vígjátékokat tanított be, amelyeket húsvétkor és karácsonykor adtak elő. Az előadások bevételét mind a templom építésére fordították. Nyáron előadásokat rendeztek, amelyekre Eisemann Mihály zeneszerző Budapestről hívta el művész barátait. Közülük a legismertebbek: Fodor János, Fekete Pál, Vaszary Piri, Kiss Manyi, Jávor Pál.

A magyaros építészeti elemekkel díszített templom szélessége 9,2 m, hossza 25 m, toronymagassága 27 m. Az 1947-ben épült fatornyot is Goszleth Lajos tervezte, s Szilassy Antal ácsmester állította fel. Benne 200 kg-os harang lakik.

Az épület bejáratát a főútra nyitották, hogy ezzel is jelezzék, a templom mindenki előtt nyitva áll. Templomunk bútorzata egyszerű. Az oltár tölgyfából készült, természetes színnel lakkozták. Szószék nincs, egyszerű ambo helyettesíti.

Az öt színes ólomüvegablak középső eleme Jézus Szentséges Szívét ábrázolja. Tőle jobbra Szent László Király, illetve Szent Erzsébet, balra Szent István Király és Szent Imre Herceg, illetve Árpádházi Szent Margit látható, melyeket Palka József budapesti üvegfestő készített 1950-ben. Az adományozók neve az ólomüvegablakok alján olvasható. A keresztelőkút műkőalkotás, vörösréz fedő takarja. A szentélyt megnyitó ív jobb szárnya előtt Szűz Mária szobor, a bal szárnya előtt pedig Szent József műkőből készült szobra áll, mindkettő Krasznai Lajos budapesti szobrász alkotása, fogadalmi ajándék.

A templompadok 1960-ban készültek keményfából, Kornsee Jenő székesfehérvári asztalosmester műhelyében, szintén a hívek adományaiból. A keresztúti képek égetett agyagból készültek. A gyóntatószék zárt, két fülkével épült tölgyfából, 1944-ben, Sziebold Ferencné adománya. A kóruson egyelőre harmónium pótolja az orgonát.

Templom

Nyitvatartás

( 01.01. - 12.31. )
Szentmise Kedd: 8.00 Péntek: 16.30 Szombat: 16.30 Vasárnap: 11.00

Elérhetőségek

Cím: Gárdony, Bóné Kálmán utca
Térkép
Tel.:+3622370350
E-mail: agardikatolikus@gmail.com
Forrás: http://www.itthon.hu
Frissítve: 2016-12-15 14:09:32

Látnivalók a környéken

Gárdonyi Géza Emlékház

Gárdony

1963. augusztus 3-án nyílt meg az író születésének 100. évfordulóján a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Az író életének csak első két hónapját töltötte ebben a házban.

Velencei-tó

Gárdony

A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üd...

Dinnyési Fertő TT

Gárdony

Crosswater vízisport kölcsönző

Gárdony

Szörf – evezés – felfedezés. Három szó, ami leírja mindazt, amit a CROSSWATER képvisel. Ez a három tevékenység minden napra tartogat valami újat, valami inspirálót.

Zebra Bringa Kerékpárkölcsönző

Gárdony

A vadonatúj Caprine kerékpárokkal felszerelt kölcsönzőnk várja a biciklizni vágyókat.Velencei-tó a legalkalmasabb arra,hogy a sportosabbak és a kevésbé sportosak is neki merjenek vágni.

Gárdonyi Jézus Szíve Katolikus Templom

Gárdony

1944-ben épült fel Goszleth Lajos tervei alapján. Palka József üvegablaka Jézus Szentséges Szívét ábrázolja.

Gárdonyi Református Templom

Gárdony

1784-ben épült, majd többszöri átalakítást és renoválást követően nyerte el neobarokk formáját. A templomban levő szószéket 1861-ben készítették.

Hősök tere

Gárdony

A gárdonyi római katolikus templomnál található kis parkban Hermann Zsolt: Áldozat című bronzszobra és Tóth Attila akácfából faragott két kopjafája az 1956-os forradalom mártírjainak tiszteletére.

További látnivalók