Zemplén-hegységi Rákóczi Túra - Borsod Abauj Zemplen megye

A füzéri vár középkori vár, amely Füzér település közvetlen közelében emelkedő vulkanikus eredetű hegyen áll.

Páratlan természeti környezetben lévő XVIII. századi barokk kastély. A XVII. században már ismertek a kastély előzményét képező radványi udvarházra, kúriára vagy kastélyra (castellum) vonatkozó adatok. Füzér várának pótlására szolgált, földesúri lakóhelyül. Jelenlegi formáját 1857-ben nyerte el, miután gróf Károlyi Ede kívánsága és vázlatai alapján az Operaházat is alkotó neves építész, Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban építették át, illetve bővítették. A rendkívül tagolt, lényegében F alaprajzú épület, az ország egyik legnagyobb kastélya. Kelet-északkelet felé néző homlokzatának nagy része loggiás, ezen az oldalon található a nyolcszögletű torony is. A déli oldalon lépcsős terasz épült, nyugat felé alakították ki a díszudvart. A földszinten 150 négyzetméteres díszterem található. A falsíkokat osztópárkányok, rusztikázott szakaszok, falitükrök, ablakpárkányok és szemöldökök, keretelések, armírozott sarkok, kőlapborítású lábazatok tagolják és díszítik. 100 hektáros védett parkját rendszeresen gondozzák, a csodálatos arborétumban az ország nevezetes fái közé sorolt platánóriások és számos külhoni fenyőfajta is található. Minden negyed és háromnegyed órakor indul vezetés. 6 terem látogatható, korhű bútorokkal berendezve  

A vár 624 m magas - vulkanikus eredetű - sziklaszirten épült. Regéc vára a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos hegyi várak kategóriájába tartozik. A korábban épült, de a köztudatban Rákóczi-várként ismert vár a Rákócziak idején élte fénykorát. Sokat tartózkodott itt I. Rákóczi Ferenc. Özvegye, Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet öt éves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, elpusztították, falait lerombolták. Berendezéseinek megmaradt darabjai a sárospataki vármúzeumban tekinthetők meg.    

A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 225 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik. Az ország keleti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult, ahol kezdetleges, de mégis szép poharak, palackok, üvegedények készültek. A XIX. század elején az üvegipar fellendült. A hollóházi huta azonban távol esett a fő közlekedési útvonalaktól, és az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagoktól. A fa jelenléte sem indokolta már a fennmaradást, hiszen az üveggyárak már szenet, vagy lignitet használtak. Ekkor Károlyi arra döntésre jutott, hogy felhasználja a birtokán lévő kaolint, és 1831-től kőedénygyárrá alakítja át a hutát. A kezdetektől számos bérlő állt a gyár élén, de az első igazi fellendülés 1857-ben következett be, mikor Istványi Ferenc, lett a gyár következő bérlője. Istványi Ferenc a kezdetben egy-két épületből álló manufaktúrát a század végére jelentős gyárteleppé fejlesztette. Ezzel az alig 700 lakosú községben teljes foglalkoztatottságot biztosított. A termékek bár gyárban készültek, mégis igazi népművészeti alkotások voltak. A forma- és motívumkincs apáról-fiúra, kézről-kézre öröklődött. A díszítőművészet és a dísztárgyak a XX. század beköszöntével jelentek meg. Az 1923-as újraindulás után a vezetőség nagy gondot fordít a helyes massza-összetételre. A porcelán áruk megdrágulása folytán megélénkül a kereslet a kőedény áruk iránt. 1926-ban áttértek a díszműáru és figurák gyártására. A bank azonban többi befektetése miatt csődbe ment, a gyár ismét 8 hópanig szünetelt. 1927-ben az ország ipara még mindig lassan ébred háborús álmából, az infláció viszont már megszűnőben, a magya valuta stabilizálódik, javul a közlekedés. A termelésnél azonban az egyetlen céljuk a profit. A művészi szempontok újból háttérbe szorultak. 1939 - Újabb fellendülés kezdődik Hollóházi porcelán Újabb fellendülés kezdődik, amikor új bérlő Szakmáry Károly kassai kereskedő kerül a gyár élére. Nagy munkakedvvel látott művészileg és műszakilag lesüllyedt gyár kapacitásának növeléséhez, a gyártmányok minőségének javításához. Új széntüzelésű körkemencét építenek. A gőzhajtású generátort elektromos berendezésekre cserélik, három modern villamos kemencét is felállítanak, ezek új dekorok gyártását tették lehetővé. A gyár fejlődésnek indul, már nemcsak a falusi lakosság igényét szeretné kielégíteni, hanem a polgárság ízlését is. Szakmáry Károlyt hosszú távú tervei, célkitűzései végrehajtásában a Hollóházi Kerámia Gyár 1948. évi államosítása akadályozta meg. Az államosítás után az alapanyagok és az égetési technológia átalakításával áttértek a porcelángyártásra, az első termékek az ország villamosításához szükséges kisfeszültségű porcelán szigetelőtestek voltak. Néhány éves ipari porcelángyártás után 1957 óta gyárt Hollóháza használati porcelánt: edényeket és dísztárgyakat. A dolgozók kőedény-korszakban elsajátított szépérzéke, szakmai készsége a porcelángyártásban is töretlenül megjelent. Az 1960-as évek elejétől szakképzett és tehetséges iparművészek vették át a termékválaszték fejlesztésének feladatát, ez napjainkig sikeresen támogatja azt a törekvést, hogy Hollóháza a magyar porcelánművészet fontos műhelye legyen. Az 1972-ben befejezett rekonstrukció eredményeképpen egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi gyár helyén. A propán-bután gázfűtésű alagút kemencék lehetővé tették az előző lágyporcelán helyett a keményporcelán gyártását. Időközben a foglalkoztatottak száma az előző 300-ról közel 1000-re emelkedett. A Hegyköz aprófalvas települései között Hollóháza foglalkoztatási centrummá fejlődött. Az iparművészek számát több mint 10 fölé növelték. Az újvonalú, modern, művészi igényű hollóházi porcelán díszműáru és háztartási edényáru iránt úgy belföldön, mint külföldi viszonylatban tovább nőtt a kereslet. Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ több pontjára exportál a gyár. A technológia, a felhasznált alapanyagok, a termékek minősége megfelel a földpátos keményporcelán európai szakmai színvonalának. Ezt bizonyítja a 2001 őszén megszerzett ISO 9001:2000 tanúsítvány. A Hollóházi Porcelán Rt. mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. A nagy múltra visszatekintő hagyományok, a munkatársak gyakorlata és szakmaszeretete, a felhasznált nemes anyagok és a magas minőségű kézi munka révén tudott ez a cég az európai porcelángyárak között mindmáig fennmaradni, és sokat ígérően fejlődni. Belépőjegy árak: Felnőtt: 800.-/fő Kedvezményes (diák, nyugdíjas): 400.-/fő

A 100 hektáros védett park kialakításának éve bizonytalan, az első említések 1827-ből valók. Az angolpark arborétumába számtalan külhoni fajt is telepítettek. Az ország nevezetes fái közé tartoznak a platánóriások. A világ minden tájáról hozattak egzótákat, és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet. A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is. A park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek.