Csongrád bemutatása

Árpád fejedelem - a monda szerint - 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.
A XIX. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1876-ban a várost nagyközséggé minősítették vissza és csak 1923-ban kapta vissza városi rangját.
Csongrád életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom. A város gyógyfürdőjén túl a legnagyobb vonzerőt a Körös-toroki partfürdő adja.
Csongrádot, a vizek és parkok városát, 1984-ben a Magyar Turisztikai Társaság a városfejlesztésért, a hagyományok ápolásáért Hild János-emlékéremmel tüntette ki.
Csongrád város nem csak gazdasági, de társadalmi és kulturális központja is a térségnek. A város kulturális élete (különösen a nyári időszakban) rendkívül gazdag. Csongrád vonzereje szempontjából kiemelkedő jelentősége van az irodalmi, képzőművészeti, kulturális rendezvényeknek, zenei fesztiváloknak, találkozóknak, táboroknak és egyéb hosszabb-rövidebb rendezvénysorozatnak.
A gasztronómia kínálatában a halételek mellett más tájjellegű specialitásokat is tanulunk. Csongrád hagyományos értékei közül kiemelkedik a sajátos alföldi szőlő kultúrája, mely a mai napig is méltán ismert jó minőségű vörösborokat termel.
A 22 magyar borvidék egyikeként ki kell emelni a méltán híres csongrádi borokat - kékfrankos és cabernet-, az ehhez kapcsolódó rendezvényeket és a Szent Vince Borrend rendezvényeit.