Akasztó bemutatása

A helyi hagyomány szerint a község neve onnan ered, hogy a rossz utak miatt az átutazók a kerékakasztó sár miatt nem tudták útjukat folytatni, ezért megakadtak. Más feltételezés szerint a falu egykori földesurának pallosjogáról kapta az Akasztó nevet, mely 1278-ban Akazthow formában és 1291-ben mint Okoztou szerepel oklevelekben.
A jelenlegi település ugyan az Árpád-korban keletkezett, de az Akasztóhoz tartozó Döbrögec-pusztán római kori tárgyi emlékeket is találtak, így például az i. sz. 91-ből származó Victoria-szobrot. Századokon át királyi birtok volt, a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult. A szatmári békekötés után, 1719 körül népesült be újra, jórészt felvidéki szlovák telepesekkel, akik már a 18. század végére teljesen elmagyarosodtak. 1737-ben a Bosnyák család, 1770-ben a Batthyány család volt a falu földesura. A 19. században a Blaskovich, Bencze és báró Kaas családok voltak a fő birtokosok. A két világháború között gróf Milványi Cseszneky Mihálynak volt Akasztón jelentősebb szőlőbirtoka és malomipari vállalata.
A végtelenül szorgalmas lakosság a Homokhátság nehéz körülményei ellenére is megtalálta boldogulását.
A megszelidített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki, melynek köszönhetően a környező településekkel együtt az utóbbi évitzedekben dinamikusan fejlődött.
A település nevezetességei:Római katolikus templom (épült: 1744, átépítve: 18. század közepén)
- A templom előtti téren álló két világháború áldozatainak hősi emlékműve [1]
- Döbrögec pusztán 1965-ben előkerült római kori régészeti lelet (Viktória bronzszobra, Nemzeti Múzeum)
- Stadler Stadion
- Akasztói Horgászpark és Halascsárda, fürdési lehetőséggel is. Évek alatt nőtte ki magát az ÖKO-2000 Kft a település egyik legjelentősebb vállalkozásává. A több száz hektáros romantikus szépségű halastórendszer egy része turisztikai célokat szolgál. Az itt tenyésztett "sziki" pontyok egy része pedig a helyi halászcsárdában várja az idelátogató ínyenceket.
Rendezvények:
A lovassportok szerelmeseinek nyújt nem mindennapi kikapcsolódást a Musztáng lovas club arab ménese. A minden év májusában megrendezett országos western lovaglóversenyre számos neves versenyző érkezik hozzánk az ország különböző részeiből.
A megyében is nagy érdeklődést kiváltó rendezvény látványos tűzijátékkal zárul.
Minden év júliusában tartják a Sziki Napokat. Szeptember második hétvégéjén a település helyi ünnepe a Mária napi búcsú és a hozzá kapcsolódó Falunapok.

Látnivalók Akasztó

Stadler Stadion

Akasztó

Az 1995. március 4-i Stadler–Parmalat-futballmeccsel az ország akkori legmodernebb stadionját adták át Akasztón.

Horgászpark

Akasztó

Az Akasztóhoz közeli, csatornákkal övezett, szikes területeken a haltermelés 1989-ben kezdődött, és ma csaknem 400 hektáron termelik a kitűnő minőségű Akasztói Szikipontyot.

Halászcsárda

Akasztó

A Halascscsárda 80 fő befogadására képes, egy nagy és egy kisteremből áll, teljes egészében nemdohányzó, légkondicionált intézmény.

Akasztói Strand

Akasztó

2005 nyarán nyílt meg a strand, ahol nyugodt, fákkal övezett, ápolt, parkosított zöld környezetben pihenhetnek a vendégek a természetes, de szűrt vizű, homokos aljú strand tó partján.

Kisboldogasszony Plébániatemplom

Akasztó

A Fő utcán a Polgármesteri Hivatal mellett áll a templom, amelyet 1744-ben egy régi, gótikus toronyhoz (műemlék) építettek barokk stílusban, majd 1939-ben háromhajóssá bővítették, külsejét neogótikus...

Akasztói Horgászegyesület

Akasztó

Helyszín: Bács-Kiskun megye Víz típusa: Csatorna Vízterület: 184 (ha) Megközelíthetőség, útvonalleírás: Kunszentmiklóstól pár kilométerre Kunadacs felé (Kecskeméti utca), a Dunavölgyi-fõcsatornánál jo...

Akasztói Horgászpark

Akasztó

A Horgászparkba látogató pecások a komplexum területén lévő 5 horgásztóban próbálhatják ki hozzáértésüket. A horgásztavak mellett, lehetőség van a 45 hektáros termelőtóban való horgászásra is. A Term...