Ádánd bemutatása
Ádánd Árpád-kori település. Nevét 1265-ben említette először oklevél Adand alakban írva, mint a Szalók nemzetség családi ágának ősi birtokát. Ez ág sarja Mihály (1232-63), kinek fia Elek, kinek özvegye, és fia, János, 1279-ben itteni birtokaikat eladták. 1356-ban Ádándnak már hetivásártartási joga is volt. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban osztopáni Perneszy Imre és Ugron Bernát voltak a földesurai. 1572-ben, a török időkben, az endrédi náhijébe (járás) tartozott és ekkor hét, 1582-1583-ban pedig 12 adóköteles háza volt. 1665-ben, Perneszy Imre unokája, osztopáni Perneszy János itteni birtokait Salomvári Jánosnak, 1669-ben pedig Vizeki Tallián Gergelynek idegenítette el. 1695-ben Babócsay Ferenczné osztopáni Perneszy Anna Juliánna és osztopáni Perneszi Zsigmond, a korábban említett Perneszy János unokái voltak birtokosai. A török megszállás alatt teljesen elpusztult. A 17. században kezdett újra benépesülni, ekkor közbirtokossági falu volt.
1715-ben Ádándon csak 11 háztartást írtak össze. 1715-ben Babócsay Ferencz özvegye, 1726-1733-ban a Perneszy család, 1767-ben Tallián János alispán, 1835-ben pedig a zalalővöi Csapody család, valamint a vizeki Tallián, a szántói Botka és a Szelestey, majd a Zeke, a nádasi Terstyánszky, a Horváth és a barkóczi Rosty családok voltak a földesurai. 1802. május 24.-én zalalövői Csapody Gábor (1760-1825) 14 ezer forintot fizetett osztályosrokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, és békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenccel (1742-1807), nemesapáti esperessel, tubolyszeghi Tuboly Lászlóval (1756-1828), néhai boldogfai Farkas Erzsébet férjével, és több Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta az osztopáni Perneszy őseitől, akkor még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot. Az egyik földbirtokos a 19. század elején vizeki Tallián Boldizsár (1781-1834) somogyi alispán volt. A hatalmas zalalövői Csapody féle kastélyt és az uradalmát, 1856-1857-ben a gróf Wickenburg, majd a Tallián család, és ezektől később a Bálványosi Satzger család vette meg a gyermetkelen zalalővői Csapody Páltól (1808-1859), a család utolsó férfi tagjától.
1812 május elsején a helység országos vásárok tartására is kiváltságot nyert.
1831-ben a kolera pusztított itt, 1910 márciusának elején pedig 32 háza égett le.
A 20. század elején bálványosi Satzger Géza (1917-1943) úrnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya is, melyet még Csapody Pál építtetett.
Látnivalók Ádánd
Református Templom
- Ádánd
Ádánd 1629-től tartozik a Külső Somogyi Egyház megyéhez. 1646-ban átalakul az egyházmegye, és a tabi járáshoz tartozik a hitközség. A református hitközség csak 1734-től anyakönyvezhet. 1778-ban Mária...
Római Katolikus Templom
- Ádánd
A Tallián család építtette, és 1747-ben szentelték fel a Szentháromság (az Atya, a Fiú, és a Szentlélek) tiszteletére a barokk stílusú római katolikus templomot. A család egyes tagjainak örök nyugodal...
Hetyei templomrom - Törökhagyás
- Ádánd
Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony az Erzsébet major közelében, amit a helybéliek Törökhagyásként is em...
volt Csapody kastély
- Ádánd
Központban a 1820-1827 között épült barokk stílusú Csapody kúria (kastély), a közelben a Református szentegyház 1825-ből, kissé távolabb az 1747-ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga...
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ádánd
Frissítve: 2017-06-15 16:43:13
Kedvenc akciók
- Jó36 Értékelés alapján4.4 / 5
- Jó9 Értékelés alapján4.4 / 5
- Átlagos5 Értékelés alapján3.3 / 5
- Kiváló30 Értékelés alapján4.6 / 5