Lóczy-tanösvény, Tihany

Az indulópontja a Sajkod melletti Apáti-templomromnál van, innen az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a Csúcs-hegyen keresztül a szarkádi-erdőbe, majd a gejzírmező és az Aranyház érintésével az ősközségbe vezet. Onnan a Kiserdő-tető-Óvár-Barátlakások útvonalon a tihanyi hajóállomásra visz.
A tanösvényen 7 megállót alakítottak ki, ezek egy-egy nevezetességhez kötődnek.

Apáti-hegy
A sziklaalakzatok a szél pusztító munkájának nyomát viselik. A félsziget belseje, a Külső-tó, a Belső-tó és az ősközség, a háttérben pedig Balatonfüred látványa nyújt maradandó élményt. Északi oldalán látható a helyreállított Apáti-templomrom, jelezve az egykori Apáti település helyét. Az Apáti-hegy a félsziget egyik legértékesebb élőhelye. A hegytetőn egész sor mediterrán-szubmediterrán növény él. Megtalálható itt a töviskés lucerna, több árvalányhajfaj és a törpe nőszirom is.

Nyereg-hegy
A Csúcs-hegyet az Apáti-heggyel összekötő keskeny, sziklás gerinc, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidék, a Balaton déli medencéje és a Bozsai-öböl felé, ellenkező irányban pedig a félsziget belsejére. A félsziget egyik legértékesebb földtani képződménye ez az ék alakú hegygerinc. A mészkőlemezek szeszélyesen gyűrt formája az egykori víz- és kéregmozgás eredménye.

Csúcs-hegy
A heves utóvulkáni tevékenység hatására egész sor gejzírkúp alakult ki a félszigeten, ezek egyike a Csúcs-hegy. A forráskúp és a feltörő forró víz vájta kürtő ma is szépen látható a félsziget legmagasabb pontján (235 m). A nyugati oldalán található forrásbarlangot a szájhagyomány Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár barlangjának nevezi.

A Szarkádi-erdő
A félsziget peremének hegyei nagyrészt erdővel borítottak, ezek legszebbje a délnyugati oldalon fekvő Szarkádi-erdő. Jellemző faállománya a csereskocsánytalan tölgyes, melybe molyhos tölgy, virágos kőris, mezei juhar és a mezei szil elegyedik. Néhány különleges tölgy is él itt, így az olasz tölgy. A gazdag cserjeszint alatt sok értékes lágyszárú növény él.
A szarkádi-erdő állatvilágának jellegzetes tagja a védett nagy hőscincér, a szarvasbogár, a pettyes gőte és a barna ásóbéka. Gyakori hüllőfaja az erdei sikló, a madarakat a fekete harkály, a zöld és szürke küllő, a nappali ragadozók közül a karvaly, az éjszakaiak közül pedig egy igazi délszaki ritkaság, a füleskuvik képviseli.
A Szarkádi-erdő déli részén, a mai rév fölött található az egykori Újlak település templomának romjai.

A gejzírmező és az Aranyház
A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. A bazaltvulkánosságot követő vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A hévforrások -hasonlóan a jelenleg Izlandon működőkhöz- időszakos gejzír formájában törtek fel. A forró vízből és a meleg vizű tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kőzetté alakultak. A gejzír működésétől, valamint a víz- és kéregmozgásoktól függően a gejzirit tömeges, lemezes, gyűrt formában szilárdult meg, 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre. Közülük ma már csak mintegy 50 db látható. A legnagyobb az Aranyház gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta.
A gejzírkúp tetejéről a Belső-tó és az ősközség felé esik szép kilátás.

Túra ajánló

Elérhetőségek

Cím: Tihany,
Forrás: www.tihany.hu
Frissítve: 2009-11-16 20:38:54

Látnivalók a környéken

Tihanyi Tájházak

Tihany

Parasztgazda Ház és Halászcéh Ház

Magyar Királyok Panoptikuma & Kalózmúzeum

Tihany

Tihanyi-félsziget

Tihany

Tihany, bencés apátság

Tihany

Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom magyarországi viszonylatban közepes méretű. 46 méter hosszú, 16 méter széles, tornyainak magassága 34,5 méter.