Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, Tápiószentmárton

A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. Meredek löszdombok, sivatagot idéző homokbuckák, az Alföld ősi arculatát felidéző mocsarak várják az ide látogató vendéget. Ehhez a Tápió-mente gazdag néprajzi hagyományai és az itt élők hamisítatlan vidéki vendégszeretete párosulnak.

A Tápió-vidék három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag  élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez, utóbbiak csak engedéllyel, szakvezető irányításával tekinthetők meg.

Nyík-rét, I-II-es tározó: A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és
táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozzottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. A vízrendezési munkálatokat szerencsésen átvészelő, romantikusan kanyargó Öreg-Hajta-patak bizonyos szakaszai fokozott védettséget kaptak.

Felső-Tápió völgye: A Felső-Tápió mentén - Tápiószecsőtől Tápiószentmártonig - húzódik a második nagyobb részegység. Ehhez kapcsolódik a tájvédelmi körzet egyetlen, terjedelmesebb nyíltvizekkel is rendelkező vizes élőhelye, a tápiószecsői halastó. Itt még gyakorinak mondható a vidra, vonuláskor rendszeresen feltűnik a halászsas. A tóparton idős tölgyesek húzódnak, míg távolabb egy gyönyörű lápréten keskeny- és széleslevelű gyapjúsások fehér tengerében gyönyörködhetünk. Ennek a területnek a legnagyobb értéke a kiváló vízminőségű Felső-Tápió feltűnően gazdag halállománya. Előfordul itt a hegyvidéki patakokra jellemző, védett kövicsík, illetve a csak a Duna vízrendszeréhez kötődő, Vörös könyves lápi póc. A láprétek és bokorfűzesek övezte patakparttól távolodva meredek homokbuckákra érkezünk, ahol számos védett növényfaj fordul elő: kései szegfű, homoki  árvalányhaj, fényes poloskamag, báránypirosító, homoki nőszirom. Értékeire való tekintettel ezek a területek (Cseh-domb, Gicei-hegy) fokozott védettséget élveznek. A hosszan elnyúló részegység D-i végében található Erdőszőlősi-legelő a vidék legfontosabb ürgeélőhelye.

Nagy-rét és patakvölgyek: a Monor-Irsai-dombság peremén helyezkedik el. A Gombai- és Úri- patakok löszvölgyeit gyönyörű mocsárrétek, nádas-fűzes foltok kísérik. A völgylejtők fajgazdag löszgyepjeiben olyan ritka növények tenyésznek, mint a szennyes ínfű, erdei  szellőrózsa, magyar zergevirág. A meredek löszfalakban telepesen fészkel a trópusi színekben pompázó fokozottan védett gyurgyalag. A Tápióság és Tápióbicske között elhelyezkedő Nagy-réten nedvesebb években költ a hazánkban mindössze néhány tucat párban fészkelő nagy póling. A láprétek és a kiemelkedő homokhátak átmeneti zónájában egy kicsiny, de annál mutatósabb orchidea, a pókbangó tenyészik, míg a mélyebben fekvő részeken szibériai nőszirmok virágoznak.

A tájvédelmi körzet többi része kis kiterjedésű, ám nem kevésbé értékes élőhelyeket foglal magában.

Egreskátai Sós-tavak: Nagykáta határában, Egreskátán egy nyílt homoki tölgyessel borított lapos bucka körül szikes tómedrek (Sóstavak), nagyobb nádasok, kisebb szikes legelők helyezkednek el. Az öreg fák odvaiban több párban költ a kék tollú szalakóta, míg a nádasokban vízimadarak sokasága él. Gyakran hallhatjuk itt a bölömbika mélabús hangját, vagy meg-figyelhetjük az alacsonyan, imbolyogva repülő barna rétihéját.

Székesrekeszi-legelő: Szentmártonkáta közelében, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a Székesrekeszi-legelő, amely a közelben fészkelő ragadozómadarak, vörösvércsék, egerészölyvek és a jóval ritkább kabasólymok fontos táplálkozóhelye.

Rekettyés: Farmostól nem messze, a Ős-Zagyva egykori medrében egy csodálatos láprét, valamint egy kisebb szikes legelő található. Nevét a félgömb alakú rekettyefűz-bokrokról kapta: Rekettyés. Májusban a mocsári kosbor lila virágjai, ősszel a kornistárnics kék szirmai teszik felejthetetlenné a látványt.

Tápiógyörgyei-legelő: A tápiógyörgyei Nagy-megyeri legelő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász határában található gyepterületek már egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsősorban az őszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepük. Természetvédelmi beruházásként itt készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokotottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelőhelye.

KÉRJÜK, HOGY A TÁJVÉDELMI KÖRZETBEN TETT LÁTOGATÁSAIK SORÁN A KÖVETKEZŐKET TARTSÁK BE
   
* A \"Fokozottan Védett Természeti Terület\" feliratú, fehér színű, ovális táblákkal jelölt területekre csak a természetvédelmi szakszemélyzettel közösen, az Igazgatóság előzetes engedélyével lépjen be!
     
* A Tájvédelmi Körzet egyéb területein csak a földutakon közlekedjen, arról ne térjen le!
      
* Jelenlétével ne zavarja az állatvilág képviselőit, ne károsítsa a növényeket!
      
* Ne szemeteljen, ne rakjon tüzet!
      
* Kérjük, hogy a természetvédelmi bemutatást elősegítő építményeket (tanösvény táblák, madármegfigyelő torony stb.) kíméletesen használja!
      
* Horgászati tevékenységet csak érvényes területi engedéllyel, a horgászok számára kijelölt helyeken végezzen!

Kincsem Múzeum

• Tápiószentmárton

Attila domb

• Tápiószentmárton

Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet

• Tápiószentmárton

Evangélikus Templom

• Tápiószentmárton

A templom a jelenlegi klasszicista stílusú alapfomáját 1845-47 között nyerte el, egy már meglévő imaház átalkításával. 1847 óta az épületen több külső és több belső hozzáépítés és átalakítás történt....

Mária Mennybevétele Kápolna

• Tápiószentmárton

A településen a XVIII. sz-ban épült egyhajós keresztboltozatos kápolna. Eredetileg a Blaskovich család építtette, a kápolnában barokk székek találhatók. A kápolna mögött a család sírkertje van, itt ta...

Göbölyjárási Láprét

• Tápiószentmárton

A tanösvény hossza: kb. 1000 m. A tanösvényt a Tápió Közalapítvány 2003-ban hozta létre azzal a céllal, hogy a Tápió-vidék homokbuckáinak és vizenyős rétjeinek élővilágát mutassa be egy rövid séta ker...

Nőszirom Tanösvény

• Tápiószentmárton

A tanösvény a homokbuckák és a kiszáradó láprétek élővilágát mutatja be 5 állomáson keresztül

Kincsem Lovaspark - Technotext Ménesgazdaság

• Tápiószentmárton

Egyéb lovas szolgáltatások: versenyszervezés

További látnivalók