Jurisics-vár, Kőszeg

Képek forrása: jurisicsvar.hu

Vár és várrom

A kőszegi alsóvár legrégebbi része a 13. században épült. Az eredetileg gótikus stílusú belső várat később kibővítették; a reneszánsz és barokk korban is átalakított épületegyüttes uradalmi várkastélyként szolgált. Kétszigetes jellege ma is megfigyelhető: jól látható, hogy az elővárat és a belső várat is vizesárok vette körül.

Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak, itt volt a kocsiszín, az istálló, s itt helyezték el az őrséget is. Az elővár udvarából az egykori vizesárok fölött vezető, csapóhíd elbontása után épült téglahídon lehet eljutni a belsővárig. Az északi szárnyban gótikus falfestések őrződtek meg, az ablakok körül reneszánsz festés és sgraffito látható. A vár az 1532-ben, a Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról kapta a nevét. Jurisics Miklós maroknyi védőserege 19 ostromot vert vissza; az ő győzelmeikre emlékeztet a Kőszegen mindennap 11-kor megszólaló harangszó.
Az erődítményt leghosszabban (236 éven át) birtokló család után Esterházy-várként is emlegetett építmény déli és délkeleti szárnyának emeletén a Városi Múzeum „A kőszegi vár évszázadai” állandó kiállítása kapott helyet.

1. Kőszeg Árpád-kori várai
Az első terem a kőszegi alsó-vár történetétől kezdve mutatja be a város korai történelmét, ezzel együtt a várost alapító, teljhatalmú Kőszegi-családot, akik egészen Kőszeg 1328-as királyi várossá nyilvánításáig működtették a városban olykor kegyetlen kiskirályságukat. Erre az időszakra tehető az alsóvár építésének kezdete is.
2. Kőszeg a 15. században
Az 1392-ben eladósodott Kőszeget az ország második leghatalmasabb és leggazdagabb főura, Garai Miklós nádor váltotta ki. A művészetpártoló család földesúri évtizedeiben épült ki a vár, valamint nekik köszönhető a város jelentős átalakulása, fejlődése is, amely animáció és térképek segítségével követhető nyomon a teremben. Mátyás király idejében, a vár reneszánsz átalakítása során kerültek Kőszegre a rendkívül ritka itáliai majolikák, amelyeket ebben a teremben lehet megtekinteni a minden napi élet tárgyaival együtt.
3. Nagyhatalmi szembenállás Európában a 15. században
A nándorfehérvári és a mohácsi csata elvesztése után egyértelművé vált, hogy a magyar védelmi vonal összeomlott. A Habsburgok élén harcoló Ferdinánd és a Török Birodalom vezére Nagy Szulejmán először és egyben utoljára az 1532-es hadjárat során készült összecsapni személyesen, így európai jelentőségű összecsapás készült Kőszegen.
4. Szulejmán 1532-es hadjárata, Kőszeg ostroma
A negyedik terem a híres 1532-es kőszegi ostrom eseményeit eleveníti fel. Szulejmán a Habsburgokat a Német-Római Birodalom területén akarta megtámadni, így Magyarország, mint útba eső terület az összecsapások helyszíne lett. A török hadsereg végül úgy döntött, hogy a Nyugat-Dunántúlon keresztül, Kőszegen át közelíti meg Bécset. A szultáni hadsereg azonban 1532. augusztus 30-án elvonult Kőszeg alól, mert a Bécsnél összegyűlt birodalmi hadsereg ellen nem vállalta a küzdelmet.
5. A kőszegi zálogbirtokosok
Az ötödik terem a jelentős kőszegi zálogbirtokosokat mutatja be, közülük is kiemelten a híres névadó várkapitányt, Jurisics Miklóst és a várat felújító Széchy családot. A látogatók megismerkedhetnek az áruló Hörmann bíró legendájával és igaz történetével is.
6. Eszterházyak
Az utolsó terem a kőszegi várat 1695 és 1932 között birtokló Eszterházy családot és tevékenységét mutatja be. Ebben az időszakban a vár, mint uradalmuk központja funkcionált. Az egykor szebb napokat megélt vár magtárrá és istállóvá alakult. A vár újkori történetében legjelentősebb esemény az 1777-es tűzvész, melyet követően már nem építettek vissza minden tornyot, az északi szárnyat és az udvart is átalakították. A várat 1932-től határőrlaktanyának használták.

Földesúri asztal, és konyha címmel is találhatunk kiállítást, mely a XII-XVI. századi főzési és étkezési szokásokat mutatja be plasztikusan.
A Fegyvertárban a középkor fegyvereivel, ruházatával ismerkedhetnek.
A lovagteremben a város és a vár történetét és értékeit bemutató filmek tekinthetők.
Somogyi Győző Történelmi arcképcsarnoka 100 magyar katonahős portréjával és élettörténetével ismerteti meg az érdeklődőket.
Somogyi Győző történelmi katonai viseleteket és fegyverzeteket bemutató grafikáiból látható állandó kiállítás a lovagterem folyosón.
A Várkápolnában kőtár fogadja az érdeklődőket.
Látogatható a vár nyugati tornya, ahonnan csodálatos kilátás nyílik nem csupán a történelmi belvárosra, hanem a minket körülölelő hegyekre és az azok csúcsán található látnivalókra is, mint pl. az Ó-ház Kilátó, a Szultán Kilátó, Kálvária-templom.
Játszósarok, íjászat és játékudvar várja a legkisebbeket a földszinten.
A kiállítások mellett vár-bazár, büfé és fűszernövénykert is várja a látogatókat.
Csoportoknak, családoknak ingyenes VÁRMUSTRA játékot kínálunk.

A város további jelentős kiállítóhelyei, múzeumai:
Városi Múzeum (Tábornokház-Hősök tornya, Kőszeg, Jurisics tér 6.)
Arany Egyszarvú Patika (Kőszeg, Jurisics tér 11.)
Fekete Szerecseny Patika (Kőszeg, Rákóczi út 3.)
Zwinger (Kőszeg, Chernel utca 14.)
Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg, Aradi vértanúk parkja)