A magyarországi puszták, amelyek részben természetes úton, részben a legeltetés hatására alakultak ki az elmúlt századokban, európai viszonylatokban is legjelentősebb természeti értékeink.
Ilyen hajdani füves puszta területén alakult ki Kocsér község is, ma is őrizve többé-kevésbé a hajdani növény- és állatvilágot, és az ezt fenntartó legeltető állattartást.
Kocsér a Duna-Tisza közi hátság ÉK-i részén található. Községünk 100 m körüli tszf-i magasságú enyhén hullámos síkság elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagolva.
A mérsékelten meleg és a meleg éghajlatú részek határán fekvő száraz terület. Évi csapadékösszeg 530 és 540 mm közötti, a csapadék eloszlása nagyon szélsőséges.
Felszíni vizekben szegény, és gyér lefolyású terület községünk. Vízfolyások: a Kutyakaparó mellet haladó Kőrös-ér, és a falu alatt elfolyó Csukás-ér.
A valaha volt időszakos belvizes területeket sűrű csatornahálózat vezeti le (Csizmás, Kalocsa-gyep, Árbócz, Pintér tó.)
A magasabb térszíneken homok, humuszos homok, a mélyebb fekvésű buckaközökben pedig réti, lápos réti, és szikes talajok alakultak ki.
A hajdani puszta növényvilága legjobb állapotban a Kalocsa-gyepen, és a Sárhalom környékén maradt meg. A mélyebb részeken sziki, és lápréti növényekkel találkozhatunk, így a sziki cickafarkkal, a sziki őszirózsával, sziki sóvirággal, a lápréteken a mocsári kosborral, a sárga nőszirommal, a mocsári gólyahírrel.
A magasabban fekvő területeken homok- és löszpusztai vegetációt találhatunk. Ezeknek a gyepeknek a legjellegzetesebb növényfajai a taréjos búzafű, az ökörfarkkórók, csűdfűfélék, imolák és a mezei zsálya.
Az állatvilágból leginkább a gerinces fauna ismert. A kétéltűeket a vöröshasú unka, a barna és a zöld varangy, a levelibéka képviseli. A hüllők közül a vízisikló, a homoki és a fürge gyík gyakori.
A vadászható emlősök mezei nyúl, őz gyakori. A ragadozók közül a róka a leggyakoribb.Most térjünk rá az író kedvenc témakörére a madarakra.
Községünk beletartozik az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek hálózatába, valamint a Natúra 2000 hálózatba, amely az EU legfontosabb természeti tájait foglalja magába.
Legérdekesebb madárfajaink : a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse, pusztai ölyv ( hazánk első természetes költőpárja) kis őrgébics, fehér gólya.
A magyarországi puszták, amelyek részben természetes úton, részben a legeltetés hatására alakultak ki az elmúlt századokban, európai viszonylatokban is legjelentősebb természeti értékeink.
Ilyen hajdani füves puszta területén alakult ki Kocsér község is, ma is őrizve többé-kevésbé a hajdani növény- és állatvilágot, és az ezt fenntartó legeltető állattartást.
Kocsér a Duna-Tisza közi hátság ÉK-i részén található. Községünk 100 m körüli tszf-i magasságú enyhén hullámos síkság elgátolt mélyedésekkel, szikes laposokkal mozaikszerűen tagolva.
A mérsékelten meleg és a meleg éghajlatú részek határán fekvő száraz terület. Évi csapadékösszeg 530 és 540 mm közötti, a csapadék eloszlása nagyon szélsőséges.
Felszíni vizekben szegény, és gyér lefolyású terület községünk. Vízfolyások: a Kutyakaparó mellet haladó Kőrös-ér, és a falu alatt elfolyó Csukás-ér.
A valaha volt időszakos belvizes területeket sűrű csatornahálózat vezeti le (Csizmás, Kalocsa-gyep, Árbócz, Pintér tó.)
A magasabb térszíneken homok, humuszos homok, a mélyebb fekvésű buckaközökben pedig réti, lápos réti, és szikes talajok alakultak ki.
A hajdani puszta növényvilága legjobb állapotban a Kalocsa-gyepen, és a Sárhalom környékén maradt meg. A mélyebb részeken sziki, és lápréti növényekkel találkozhatunk, így a sziki cickafarkkal, a sziki őszirózsával, sziki sóvirággal, a lápréteken a mocsári kosborral, a sárga nőszirommal, a mocsári gólyahírrel.
A magasabban fekvő területeken homok- és löszpusztai vegetációt találhatunk. Ezeknek a gyepeknek a legjellegzetesebb növényfajai a taréjos búzafű, az ökörfarkkórók, csűdfűfélék, imolák és a mezei zsálya.
Az állatvilágból leginkább a gerinces fauna ismert. A kétéltűeket a vöröshasú unka, a barna és a zöld varangy, a levelibéka képviseli. A hüllők közül a vízisikló, a homoki és a fürge gyík gyakori.
A vadászható emlősök mezei nyúl, őz gyakori. A ragadozók közül a róka a leggyakoribb.Most térjünk rá az író kedvenc témakörére a madarakra.
Községünk beletartozik az Európai Jelentőségű Madárélőhelyek hálózatába, valamint a Natúra 2000 hálózatba, amely az EU legfontosabb természeti tájait foglalja magába.
Legérdekesebb madárfajaink : a szalakóta, a kerecsensólyom, a kék vércse, pusztai ölyv ( hazánk első természetes költőpárja) kis őrgébics, fehér gólya.
A magyarországi puszták, amelyek részben természetes úton, részben a legeltetés hatására alakultak ki az elmúlt századokban, európai viszonylatokban is legjelentősebb természeti értékeink.
Ilyen hajda...
A feltehetően 1596-ben elpusztult kun település egyetlen emléke. Kimagasló dombon áll, anyaga a környéken a felszín alatt 80-120 cm-re található terméskő. A korábban mellette végzett kutatóásás, továb...
"Kivül-belül szomorú csárda ez
A Kutyakaparó,
Éhen-szomjan szokott itt maradni
A jámbor útazó,
Mert eledelt nem kap, és hogyha csak
Rápillant borára,
Megátkozza Nóét, hogy szőlőt is
Vett be a bárkába....
Természeti érték
Visegrád
Csopak
Harkány
Herceghalom