Hajdúsági Tájvédelmi Körzet, Debrecen

Természeti érték

A Hajdúságnak ez a párszáz négyzetkilométeres, Debrecen és az országhatár közé szorult területe öntörvényű, nehezen feledhető vidék. Nyugat felől érkezve itt ér véget az Alföld - a Nagysárrét, a Hortobágy - végeláthatatlan sík vidéke, és alakul át a hajdúság jellegzetes hullámvidékévé. Domboknak aprók ezek a szinte párhuzamos, északkelet?délnyugati irányú, húsz méter körüli magasságot is elérő hullámok - buckáknak pedig túl nagyok.
Ahogy az hullámoknál illő, ezeket is a szél és a víz együttes játéka hozta létre: a jégkorszak utáni erős északnyugati szelek alakították így a felszínt, majd a rákövetkező évezredek erre járó folyóvizei mélyítették tovább és tartották meg a már meglévő, délnyugatra tartó mélyedéseket.

Később ezeken a hullámokon vagy buckákon, illetve a buckák közötti \"hullámvölgyekben\" jellegzetes élővilág alakult ki. Egykor a területet - a zonációnak megfelelően - hatalmas kiterjedésű, gyakran vízjárta síkvidéki erdőségek fedték.
A dombocskák közötti völgyek máig őrzik a létrejöttükkel egy időben kialakuló hidegkedvelő fajokat, és az általuk kialakított, vízhez kötött társulásokat. Ezeket a területeket a helyiek nyírvízlaposoknak, a tocsogós társulásokat nyírvizeknek nevezik. Bár - mint mindenütt az Alföldön - a 19-20. század lecsapolásai, folyószabályozásai ezeket az egyedi élettereket is minimálisra csökkentették, máig tartják magukat a \"hullámközi\" menedékekben. Ezeknek a hűvös, páratelt mocsaras-lápos társulásoknak ma is a kornistárnics, a zergeboglár, a pompás és a hússzínű ujjaskosbor a fehér zászpa és a szibériai nőszirom a jellemző növényei, gyakran nagyobb nyíres, égeres erdőfoltok tarkítják, amelyek gyakran kőrissel, szillel és nyárral alkotnak elegyest (pl. Nyírábrány mellett).
A táj valódi érdekességét az adja, hogy a hullámok oldalán, a tető felé haladva igen kis távolságon belül egyre szárazabb és melegebb élőhelyek alakulnak ki, ahol már jól érzik magukat a homokpusztagyepek. Az átmenet a hűvös nedves társulásokból a szárazabb, melegebb növényi világokba a szó szoros értelmében néhány méteren belül történik meg. Igazi botanikai érdekesség, amikor két társulástípus zárótársulása a rekettyefüzesek majd a tölgy-kőris-szil ligeterdők és a magasabb helyek gyöngyvirágos tölgyesei - aljnövényzetükben olyan ritkaságokkal, mint a kereklevelű körtike, a sarkvirág, a széleslevelű nőszőfű - váltják egymást. Persze ez már csak foltokban található meg, de Vámospércs, Nyírábrány vagy Bagamér környékén máig megfigyelhető.
A szárazabb területek homokpusztagyepein, homoki legelőin magyar kökörcsin, homoki vértő és agárkosbor nyílik, a száraz tölgyesekben a ritka magyar nőszirom és tarka sáfrány él.

A rovarvilág legizgalmasabb tagjai a figyelmes szemlélő által viszonylag könnyen felfedezhető imádkozó sáska vagy a még egzotikusabb, és ritkább sisakos sáska. A gyorsan felmelegedő magasabb részeken a hazai gyíkok (különösen értékes az elevenszülő gyík), a lápos részeken a békák több faja él.
A terület madárvilága is igen gazdag, a lápos területeken, a kis tavakon és a - például Nyírábrány mellett található - víztározókon bíbic, szürke gém, bölömbika, récék, vörösnyakú vöcsök, szerkő és több nádi énekes él, a szikesebb déli részeken gólyatöcs, cankók, gulipán fészkel, az erdőfoltokban szalakóta költ. A területen még ma is gyakori ürge pedig idecsábítja a kerecsent, de a közönségesebb ragadozó madarakon túl láttak már pusztai ölyvet is. A Hajdúbagos mellett még viszonylag számottevő földikutya-közösség él.

A tájvédelmi körzet kulturális értékei szintén jelentősek: a területen húzódik az a földsánc-rendszer, amit a 3. század környékén építettek az itt élő szarmata törzsek (legszebben Nagycsere határában látható). Nyíracsádon az Árpád-kori templom, Monostorpályiban a Kubus magtárak jelentenek értékes látnivalót.

Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet huszonkét védett területe Debrecentől keletre, a Hajdúsámson, Nyírábrány, Létavértes és Mikepércs által határolt négyszögben található.

Szabadon látogatható.

Kezelő: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága

Forrás: www.eszakalfoldi.hu
Frissítve: 2010-01-14 12:28:43

Elérhetőségek

Cím: Debrecen,

Látnivalók a környéken

Református Nagytemplom

Debrecen

Debrecen jelképe, az ország egyik legnagyobb református temploma, melyet történelme tett igazán híressé.

Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület

Debrecen

Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület, röviden Nagyerdő kellemes pihenést nyújt a kirándulóknak.

Debreceni Állatkert és Vidámpark

Debrecen

Itt található az ország első vidéki állat- és növénykertje, melyet 1958-ban alapítottak. A kicsiket vidámpark is várja, amit egy kisvasút köt össze az állatkerttel. A vonatból megcsodálhatjuk a dámsza...

Déri Múzeum

Debrecen

A Déri Múzeum Magyarország egyik legjelentősebb múzeuma.

Nagyerdei Park és Békás-tó

Debrecen

Minden jelentõs várost fémjelez egy híres park – Debrecent az ország elsõ természetvédelmi területének nyilvánított Nagyerdõben található park.

Kerekerdő Élménypark

Debrecen

A Kerekerdő élménypark a Zsuzsi Erdei Vasút vonalán, Csereerdő megállónál, festői erdei környezetben található. A mesevilág közel 30 ezer négyzetméternyi területen kínál fedett és szabadtéri programok...

Aquaticum Mediterrán Élményfürdő

Debrecen

Az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő a debreceni Nagyerdő szívében, egy 66 m átmérőjű kupolacsarnokban található.

Hajdúsági Tájvédelmi Körzet

Debrecen

További látnivalók

Programok a környéken

Garden of Lights - Debrecen - 16:00-17:00

Debrecen
2025.Jan.27-án Garden Of Lights

Hurrá! Először Debrecenben a Garden of Lights varázslatos fény és multimédia-kiállítása, ahol elmerülhetünk a képzelet és a kreativitás erdejében! Az őszi, téli estéken szeretettel várunk Pinokkió világában a csodálatos ZOO Debrecenben! Gyere el a szeretteiddel és fedezz fel egy mesebeli, varázslatos helyet!