Szerencs bemutatása

"A Hegyalja kapuja" reneszánsz várkastélya a XVI. században épült, a Rákóczi család is birtokolta. Termeiben a Zempléni Múzeum (Huszárvár út 11.) vártörténeti kiállítása, bútorok, viseletek, fegyverek, ötvösmunkák Rákóczi Zsigmond fejedelem korából, és a világon a harmadik legnagyobb, 825.000 darabból álló képeslapgyűjtemény.
50 országból származó, 800 cukorminta alkotja a Nemzetközi Cukorgyűjteményt, mely az Európában másodikként megalakult Cukormúzeum (Gyár út 1.) büszkesége.
A Zempléni-hegység délkeleti és déli peremét, vagyis a Hegyalját elfoglaló települések közé tartozó Szerencs már a korai feudalizmus idején kapuváros, fontos kereskedelmi és hadiutak találkozási pontja volt.
Erre vezetett például a Tokaj felől érkező és Pest-Budának tartó erdélyi sóút.
Ez a földrajzi helyzet indokolta Szerencs várának építését is. Helyének megválasztása egészen különleges.

Várépítés céljaira általában természetes magaslatot kerestek, a szerencsit azonban - amelyet mára körülölt a város -, feltehetőleg egy feltöltött szigeten ott építették, ahol a vidék a legalacsonyabb, s akkoriban még mocsár foglalta el.

Ajánlott útvonal:Budapesttől kb. 210 km. Haladjon Miskolcig az M3-as autópályán, majd tovább a 37-es számú főúton.