Szeleste bemutatása

Szeleste legkorábbi, korunkra maradt említése 1247-es oklevélben fordult elő, de a település ennél jóval régebbi, bizonyították az építkezések során előkerült lovas, urnás temetkezések maradványai. A több, mint 750 éves oklevél arról szól, hogy Miklós vasvári ispán előtt öt, Ják nemzetséghez tartozó nemes bejelenti igényét Szeleste birtokra, amelyet IV. Béla király korábban Fila bánnak adott kölcsön. Az erről szóló okirat az Országos Levéltárban ma is megtalálható.
Szeleste birtokosai, a Szelesteyek a Ják nemzetségség tagjai voltak - egyik kiemelkedő tagja, Nagy Márton alapította a Jáki apátságot - e nemzetség még a 17. században is bírta jáki osztályrészét. A Szelestey család Jákfán is rendelkezett birtokkal, Szelestey László szülőházát Uraiújfaluban emléktábla jelzi.
1950-ben Alsó- és Felsőszeleste egyesüléséből jött létre a mai Szeleste, önálló tanács alakult, 1966-tól a rendszerváltásig Pósfa volt a társ.
A szelestei arborétum évelőkertjében több ritka, védett és szép lágyszárú is él, például kockásliliom, királyné gyertyája, stb.
A 86-os főút mentén, Szeleste községben, a 150 éves Festetich Kastély és a 13 hektáros arborétum közvetlen szomszédságában található a Gyógyfürdő. A szelestei Gyógyfürdőközel 30 000 m2 területen, 1 000 m2 vízfelülettel várja vendégeit. A Gyógyfürdő Európa egyik legjobb minőségű gyógyvízével rendelkezik, mely 1 260 m mélységből tör fel. Összetételénél fogva elsősorban reumatikus, szív- és érrendszeri megbetegedések, bőrbetegségek, valamint nőgyógyászati problémák kezelésére ajánlott.

Látnivalók Szeleste

Szelestei Arborétum

Szeleste

volt Festetics Kastély, majd Szentgyörgyi - Horváth Kastély

Szeleste

1885. Kastélyparkja védett természeti érték.

Szelestei arborétum

Szeleste

A község jelképe a gróf Festetich Andor alapította 13 ha-os arborétum. Több fajból álló fenyves-csoportok, tiszafa-sorral szegélyezett utak, szelídgesztenye liget, borostyánnal átszőtt szépséges erdőr...