Nagykarácsony bemutatása
A község története a Magyarországon megtelepedett kunok történetéhez kapcsolódik. A rideg, vad életformához szokott népnek idegen volt a békesség, melyet a keresztény tanok hirdettek. Ragaszkodtak a pogánysághoz. Ezért őket a nagyurak ellenségesen fogadták. A csaták, a külső és belső ellenségeskedés a kunokat kivonulásra késztette a területről.
A tatárdúlás után IV. Béla ismét behívta és letelepítette a kunokat. Uralkodása alatt megtörtént azok megkereszteltetése is. A kunok 7 nemzetsége 7 kun székké szerveződött. Szállásokon telepedtek le. Egy részük Előszállás, Karácsonyszállás és Perkáta térségében lelt új hazára. A legeltető, pásztorkodók, állattenyésztéssel foglalkozó nomádokra jellemző életmódot két évszázadon át űzték.
Nagykarácsony történelme ezután azonos Magyarországéval. Törökdúlás, rombolás, újrakezdés sorozata jellemzi.
Az 1702-es összeírás szerint Karatsonzallas, mint falu szerepel. Az ősi település - a Szőlőhegy - házai fonott falból és sárból épültek. A kiépítetlen út egyik oldalán megépült tipikus falusi házak szalagtelkes falu képét mutatják.
Ebben az időben hazánkban kisebb cisztercita kolostorok épültek. Így az 1750-es évek táján Előszálláson is kis kápolna épült. Az 1800-as évektől a rend már a Zirci Apátság szervezetében működött. Szerzetesek lettek a jószágkormányzók. A rend birtoka 46 ezer katasztrális hold volt. Ennek legnagyobb része Előszállás, Karácsonyszállás területén volt.
Marhapásztorok, summások, cselédek építették az első tanyákat. Őszutón a rideg marhanyájakat áthozták a Dunán és Előszállás környékén legeltették egészen karácsonyig. Ekkor Karácsonyszálláson - Nagykarácsonyban - összegyűltek és ünnepeltek. Az uradalmi intéző felügyelt, hogy eleget tesznek-e vallási kötelezettségüknek. Erre az apát külön rendeletet hozott. Máig is élő népszokást hagytak ránk a \"pásztorozást\". Szent György napján indultak tovább Györgyszállásra.
A \"szállások\" hivatalosan 1953-ban ilyen néven megszűntek. A valamikori summások Heves megyéből a jó termőföldjéről híres Nagykarácsonyba települtek. Így a Szőlőhegy után - az úgynevezett pusztán - az őslakosok és az idetelepültek egy szép falut hoztak létre.
Ekkor dőlt el a keresztség. Így lett a kis falu neve: Nagykarácsony.
Az adventi ünnepkört a faluban rendkívül látványos külsőségek közepette tartják. Az eseménysorozatot egyházi áldás, hangverseny és betlehemes játék is gazdagítja. Az ünnepségsorozatot 1995-ben rendezték meg először, azóta minden magyar gyerek tudja, hogy Nagykarácsonyban, a Mikulásházban lakik a Mikulás, aki a hozzá írott kívánságlevelekre kivétel nélkül válaszol.
Látnivalók Nagykarácsony
Emlékmű
- Nagykarácsony
II. világháborús emlékmű a templom mellett; nagykarácsonyi áldozatok emlékére állították.
Mikulásfalva Látványfalu Üzemeltető, Természetvédő és Hagyományörző Nonprofit Kft.
- Nagykarácsony
Mikulásfalva Látványfalu Üzemeltető
Forrás: www.nagykaracsony.hu
Frissítve: 2010-10-22 16:30:04
Kedvenc akciók
- Jó36 Értékelés alapján4.4 / 5
- Jó9 Értékelés alapján4.4 / 5
- Átlagos5 Értékelés alapján3.3 / 5
- Kiváló30 Értékelés alapján4.6 / 5