Márok bemutatása

Története
A település a bronzkor korai szakaszától kezdve lakott terület.
Az i. e. 3. századtól a 4. századig kelták, majd rómaiak éltek itt.
A település neve először 1328-ban bukkant fel a korabeli iratokban: Morouth. A helység mai neve a Márk személynévből eredeztethető.
Az 1561-ből származó okiratban már Maarok néven van feltüntetve, s akkor a település Heniey Miklós birtoka volt.
A török hódoltság idején a korábbi magyar lakosság elhagyta a községet, helyükre néhány szerb család érkezett. A németek betelepülése 1719-ben kezdődött. A faluban a 19. század közepéig kizárólag németek éltek, a század második felétől azonban már néhány szerb és magyar lakosa is volt.
Neve ennek megfelelően a 18. századtól Németmárok (németül Deutschmarok). A második világháborút követően a kitelepített német lakosság helyére 1946-ban az ország más-más részeiről, 1948-ban a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkeztek családok. A település hivatalos neve a Német jelző elhagyásával 1950-től Márok, ugyanebben az évben a frissen Marótszentmártonra keresztelt Hercegszentmártont (németül Bailand), is hozzácsatolták.
2001-ben a lakosság 7.7%-a vallotta magát németnek.

Látnivalók Márok

Szent Simon és Júdás Templom

Márok

A templom 1793-ban épült barokk stílusban.

Szent Márton Templom

Márok

A templom a 20. század elején épült.

Mároki horgásztó

Márok

A horgásztó napkeltétől napnyugtáig horgászható. Napijegy kapható: a helyszínen A napijegy:2.200,-Ft. Elvihető halmennyiség: 3 db nemes + 2 kg egyéb hal. A horgásztó területén található: Wc, padok, a...

További látnivalók

Forrás: www.wikipedia.hu

Frissítve: 2016-02-25 10:15:57