Kecskemét bemutatása
A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.
Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította.
A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.
Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként – akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé – övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz – már a sáncárkokon belül – kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.
A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület, valamint középületek, köztük a református templom rongálódott meg súlyosan. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.
A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.
Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.
Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak.
Látnivalók Kecskemét
Négy Arc
- Kecskemét
HA Kulturális Központ
- Kecskemét
Kecskemét - Messzi István Sporcsarnok
- Kecskemét
KóTA
- Kecskemét
Katona József Nemzeti Színház, Kecskemét
- Kecskemét
Spirit Színház
- Kecskemét
Dörmögő Dömötör Színház
- Kecskemét
Kecskemét programok
NAHÁT! - Kovács András Péter önálló estje, előzenekar: Noé Bex
- Kecskemét
- 2024.May.29-án Dumaszínház
Dumaszínház est
Rumini Ferrit-szigeten
- Kecskemét
- 2024.Jun.13-án Hírös Agóra
Rumini Ferrit-szigeten
- Kecskemét
- 2024.Jun.13-án Hírös Agóra
Habana Social Club búcsúkoncert
- Kecskemét
- 2024.May.30-án Hírös Agóra
ÁRVA FIÚ - Cserháti Zsuzsa és Szécsi Pál története, dalokkal / unplugged előadóest
- Kecskemét
- 2024.Jun.05-án Spirit Színház
Egyedülálló este a két művész életútjáról történetekkel, dalokkal - másképp: előtérben a sors és döntéseink. Nem koncert: előadóest, emlékekkel, versekkel, tanulságokkal a boldogság kereséséról. Egyedülálló este: nem csak dalok, lélek és sorselemzés.
Mindenki megvan? Dr. Angster Mária színházi családállítás estje
- Kecskemét
- 2024.May.08-án Spirit Színház
DIÓTÖRŐ
- Kecskemét
- 2024.Dec.06-án Hírös Agóra
A látványos karácsonyi sikerdarab zenéje is magával ragadó örökéletű klasszikus, amely most a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar előadásában hallható.
Bóbita zenés játszóház // Édesanyám rózsafája
- Kecskemét
- 2024.May.04-án Hírös Agóra
Családi zenés játszóház mondókákkal, dalos játékokkal, zenehallgatással, ritmushangszerekkel, közös énekléssel, fejlesztő-mozgásos játékokkal. Ajánlott életkor: 1-3 éveseknek
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskemét
Frissítve: 2017-12-19 12:43:04
Kedvenc akciók
- Kiváló30 Értékelés alapján4.6 / 5
- Átlagos5 Értékelés alapján3.3 / 5
- Jó36 Értékelés alapján4.4 / 5
- Jó9 Értékelés alapján4.4 / 5
Kecskemét szállások
- Kiváló5 Értékelés alapján4.7 / 5
- Kiváló1 Értékelés alapján4.7 / 5