Kecskemét bemutatása, turizmusa

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.

Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította.

A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.

Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként – akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé – övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz – már a sáncárkokon belül – kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848. szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működő büntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület, valamint középületek, köztük a református templom rongálódott meg súlyosan. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okozott.

A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.

Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.

Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak.

Frissítve: 2017. december 19.
A város szolgáltatója a változtatás jogát fenntartja.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskemét
Lépjen kapcsolatba a szervezővel / szolgáltatóval
Hibajelentés / üzenetét elküldtük a szolgáltatónak.
Szerkesztési igényét elküldtük, hamarosan jelentkezünk.
A weboldal tartalmát a következő email cím kezelheti: kecskemet@tourinform.hu Belépés a szerkesztő felülethez »

Amennyiben Ön az adatok szolgáltatója de még nincs jogosultsága a belépéshez, kérem küdje el az alábbi kérelmet a megfelelő indoklással.

Látnivalók a környéken (30 km)
Kossuth Múzeum Cegléd Múzeum 26.7 km távolságra
Református Nagytemplom Cegléd Templom 26.4 km távolságra
Kossuth-szobor Cegléd Köztéri szobor 26.5 km távolságra
látnivalók Kecskemét és környékén »
Kecskemét és környékén aktuális programjai »

Kedvenc Akciók

Relax napok (min 2 éj)
2020-02-12 -tól 2022-09-04-ig
Aquarell Őszi áreső 3 éj
2020-08-31 -tól 2020-10-23-ig
Őszi szünet
2019-01-01 -tól 2022-03-01-ig
ŐSZI WELLNESS NAPOK
2020-10-04 -tól 2020-11-07-ig

Széles választék

700+ szálláshely, 1000+ program és 7000+ látnivaló közül választhat, melyek folyamatosan frissülnek.
A szállodák, panziók, egyéb szálláshelyek legjobb ajánlatait, akcióit találja meg nálunk. Nincs foglalási díj!
Utazz Ausztriaba Kupon akciók
Konferencia ajánlatkérés
Ajándékutalvány rendelés

Közösségi kapcsolat

Utazzitthon.hu Kft. Minden jog fenntartva. 2004-2020

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre és nyerje meg a havonta kisorsolásra kerülő 2 éjszakás utalványunk egyikét.