Hajmáskér bemutatása, turizmusa

Oklevelekben Keer /1343/, Hadmasker /1424/, Haymaskér/1702/ néven szerepelt. A helynév elõtagja a hagyma szóból származó nyelvjárási hajmásból, az utótagja pedig a Kér törzsnévbõl származik, Ez azt jelenti, hogy õslakói a honfoglaló hét törzs egyikéhez, a Kérhez tartoztak.
A nagyobb mértékû gyarapodás a századforduló után, a monarchia katonai kiképzõ tüzérségi fõiskolájának megszervezésével függ össze. A község határában lévõ hatalmas lõteret a honvédség ma is használja. 1930-ban 2200, 1941-ben 4711 lélek lakta a falut, illetve a laktanyaegyüttes közelébe épített lakótelepet. A községben 1945-ig nyolcszáz – kilencszáz fõt foglalkoztató hadiüzem is mûködött.
A község településtörténetének jelentõs állomása volt a katonai telep megépítése volt 1908-1911-ben. Ezzel végleg intézményessé vált a vidék évszázados katonai jellege. A tüzérségi lövõiskola, lõtér, a “tábor” és létesítményei a monarchia állítólag legnagyobb katonai telepének, egy valóságos modern városnak a megteremtését jelentették, ami feltétlenül hatott a falu népének életére, mindennapjaira és mentalitására is.
A hatalmas, sok épületû hajmáskéri katonai bázist 1944-ben a németek, 1945 után a szovjet hadsereg használta egészen 1990. november 15-ig. Az országból kivonuláskor az elsõ szovjet katonai szerelvény Hajmáskérrõl indult.
A falu mellett található a szépen rendben tartott katonai temetõ, ahol békében nyugszanak egymás mellett több nemzet katonafiai /német, szerb, orosz stb./.
A község önkormányzata számára nagy kihívás a hatalmas katonai bázis ésszerû hasznosítása, civilesítése. A volt katonai ingatlanokat vállalkozók vásárolják meg, ahová különféle üzemeket, éttermet, raktárakat, stb. telepítenek.