Gellénháza bemutatása

A Zalaegerszegtől dél, dél-nyugati irányban 12 km-re található község részben még ma is őrzi e tájegység jellegzetességeit, ami agyagos hegyeiről és göcsörtös útjairól kapta nevét, ám nem kevésbé nevezetes ízes tájszólásáról. Talán az utókor számára is fennmaradnak a Göcsej sajátos kifejezései, mint például: grábla, megfókszik, silinga, mácsik, viriből.
A térség aprófalvas szerkezetű és egyfajta elkülönültség jellemzi: a Göcsejből Észak és Nyugat felé nincsen kijárat, csak a délnyugati sarokból, Szilvágyon és Nován át juthatunk el a világ nyugati, északi vagy délibb tájaira. A következő kijáratot - Dél felé - Zalatárnok és Bak jelenti, míg a kör Zalaegerszeggel, az északkeleti kijárattal zárul. E táj egyik sokáig jelentéktelen, ám mára már legnagyobbá nőtt települése Gellénháza.
Régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a mai Gellénháza területén már a késő bronzkorban is éltek emberek, akik halászó-vadászó életmódot folytattak.
A gondoskodó olajipar árnyékában élő Gellénháza kitört a korábbi szürkeségből, ami az országos ismertségen kívül infrastrukturális fejlesztésekben is megmutatkozott: orvosi rendelő és gyógyszertár, valamint új, eleinte hat tanteremmel rendelkező, később tizenhat tantermesre bővített iskola épült, emellett 1957 óta gázfűtés és művelodési ház, 1958 óta villany, 1961 óta pedig óvoda is könnyebbé teszi az itt lakók életét. Természetesen a testmozgás sem szorult háttérbe: 1965-ben sporttelep épült füves nagypályával, továbbá tekepálya, teniszpálya és strand is bővítette a mozogni vágyók lehetőségeit.
A - virágkorában akár napi 2000-3000 tonna olajat is felszínre juttató - vállalat csaknem a teljes lakosságnak munkalehetőséget biztosított, ám ez az idillinek nevezhető állapot a 90-es évek elején megváltozott, és azóta lassú leépülés indult meg. Emiatt sokan máshol - elsősorban a közeli megyeszékhelyen - kényszerültek munkát vállalni. A nehézségek ellenére az elmúlt 13 évben jelentős fejlesztések valósultak meg a faluban: a községháza és a ravatalozó felújítása, járda- és útépítések, a strand és az egészségház újjávarázsolása, a teleház elindítása mind-mind ezen időszak eredményei.
Bár napjainkban a föld fekete kincse egyre kevésbé befolyásolja az itt élők mindennapjait, még ma is sokan nosztalgiával gondolnak vissza a környéknek országos jelentőséget adó olajévekre, a bányásznapok forgatagára, arra a közösségre, amit a bányászmunka mindennapjai alakítottak ki. Gellénháza tehát szerencsésnek mondhatja magát: az olajkincs segítségével úgy vált a kistérség központjává, hogy mind ez idáig nem kellett szembenéznie az egyoldalúan iparosodott körzetek válságjelenségeivel. Problémát inkább az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, illetve az a sajátos helyzet jelenthet, hogy meglehetősen kicsi területe miatt Gellénháza nem tud terjeszkedni.

Forrás: www.gellenhaza.hu

Frissítve: 2011-07-18 12:24:43