Csopak bemutatása

A Balaton keleti medencéjének északi partján fekszik, Balatonfüred és Paloznak között. Vasúton a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca közti északi-parti vonalon közelíthető meg, vasútállomással rendelkezik. Közúton Budapest felől az M7-es autópályáról a balatonvilágosi csomópontban letérve a 71-es főúton, illetve a 8-as főútról Veszprémnél letérve a 73-as főúton érhető el. A Veszprémet a Balatonnal összekötő festői Nosztori-völgy szájánál fekszik.

Területe az őskor óta lakott, ennek legkorábbi tanúi rézkori régészeti leletek. A Kőkoporsó-dombon a római korból származó pincék és villaépületek romjait tárták fel, de a Nosztori-völgyben is több római villa állhatott. A honfoglalás korában három falu jött létre a mai község területén: a jelenlegi központ helyén volt Csopak, tőle északra, a Nosztori-völgyben Nosztre, a jelenlegi vasútvonal feletti részen pedig Kövesd helyezkedett el. Utóbbi Balatonkövesd néven egészen 1940-ig önálló község volt.
A \'Csopak\' név először 1277-ben fordul elő (Chopok formában) egy veszprémi káptalani oklevélben. A név jelentéséről megoszlanak a vélemények; egyes feltételezések szerint Árpád fejedelem Sopok nevű vitézének nevéből ered, aki adományként kapta volna ezt a területet a honfoglalás után. Más feltevés szerint a szó bolgár-török eredetű, és egy halfajtát jelentett; ismét mások szláv eredetűnek tartják. Kövesd neve Cuesth-ként már 1121-ben előfordul egy oklevélben, mely ottani szőlők adományozásáról szól.
A helység két legkorábbi építészeti emléke ma romos állapotban van. Az Árpád-korból származó Szent István-templomba 1830-ban villám csapott, s ennek következtében leégett; Csonkatoronynak nevezett maradványai a község központjában láthatók. Kövesd falu 1363-ban már állt Szent Miklós-templomának romjai pedig a Kossuth Lajos utcában tekinthetők meg.
A három falu lakossága a legkorábbi időktől kezdve két fő foglalkozást űzött: egyrészt szőlőtermelést folytattak, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített számos malomban dolgoztak. (A 18. században a somogyi partról dereglyéken szállított gabonát is őröltek Csopakon.) A legfiatalabb, 1910-ben épült, ma is működőképes vízimalomban malomtörténeti kiállítás mutatja be a mesterség múltját.
A török időkben mindhárom falu szinte teljesen elnéptelenedett. A 18. század elején a Szerémségből és Szeben vármegyéből származó telepesek keltették új életre a vidéket. A filoxérajárvány a csopaki szőlőket is elpusztította, ezután honosodott meg itt a ma már „tipikus csopaki” fajtaként számon tartott bort adó olaszrizling. A Balaton keleti medencéjének északi partszakasza vált a tó körül legkorábban fürdőhellyé, így a legelső üdülőhely, Balatonfüred mellé korán, már a reformkorban felsorakozott a szomszédos Csopak is. A 20. század elején a község a középosztály kedvelt nyaralóhelyévé vált. A balatoni fürdés lehetőségén kívül jelentős szénsavas gyógyvize is; a ma is működő Szent József Gyógyforrást 1934-ben építették ki.
Ma a község üdülőhelyként és borvidéke központjaként él a köztudatban. A helyi malomipar ma már csak történeti emlék, savanyúvize azonban olyan érték, mely újbóli felfedezésre vár.

Látnivalók Csopak

Balatoni Élménypark Csopak

Csopak

Szeretettel várunk mindenkit újonnan épült Élményparkunkban, ahol a kikapcsolódás mellett, ha mozogni szeretnél, választhatsz a kedvednek megfelelőt: bébi-, gyermek- és felnőtt drótkötélpálya, slackli...

Balatonfüred-Csopaki borvidék

Csopak

A Balaton tó északi partjának keleti medencéjében, Balatonfőkajártól Zánkáig terjedő partszakasz első és második hegyvonulata alkotja a Balatonfüred-Csopak lehatárolt termőterületet. A partközeli zóná...

Csopak-Paloznaki Református Társegyházközösség Temploma

Csopak

1800-1803 között épült késő barokk stílusban csehsüveg boltszakaszokkal a fedett háromszakaszos csarnoktemplom. Értékes kincse a XVI. században készült hatkaréjú talpas, gótikus mérművekkel, reneszáns...

Szent István király Római katolikus templom

Csopak

A Füredi utca és a Kossuth utca sarkán található mai templom 1883-ban vöröskőből épült. Ahogyan az Árpád-kori templomot, ezt is Szent István király tiszteletére szentelték fel. Oltárképét Lőricz Vitus...

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Csopak

Az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partján, 1–15 km szélességű sávban húzódik, területe (mintegy 57.000 hektár) 6 korábbi tájvédelmi körzetet foglal magában: