Ajak bemutatása

Neve valószínűleg "ajak" száj, nyílás, rés, szűkület szóból alakult ki. Utalás található még a név eredetét tekintve Ajak Miklós birtokossal összefüggésben is. Az egyik legrégibb szabolcsi település, első írásos említése 1270-ből való Ayac. A neve az Ajak családnévből származik. Királyi adományként IV. Béla és V. István révén a kunok telepedtek ide, akik fokozatos beolvadtak a magyarságba. A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett, a 18. század-ban szlovákokat, majd Heves megyéből magyarokat telepítettek a faluba. A betelepülők a falu egy-egy különálló részét foglalták el, így 4 falurész alakult ki: Nagyajak (Magyarvég), Faluderék, Kisajak és Tótvég.
Legrégibb műemléke a mai református templom, mely eredetileg katolikus volt. Építési ideje a XIII- XIV. századra tehető. Az első említés 1332-35-ből való, mely szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A görög katolikus templom 1858-ban épült.
Ajak község, népművészete révén országos hírű, a megye legszínesebb települése. A népviselet nem a külvilágnak szólt, a község belső használata lett. A régi népviselet hagyományait már csak az idősebb korosztály őrzi.