Koszta József Múzeum, Szentes

További képek

Forrás: latogato@kosztamuzeum.hu

Koszta József festményei, helytörténeti, néprajzi, régészeti és helyi képzőművészeti állandó kiállítások, valamint időszaki tárlatok várják a látogatókat.

Csongrád vármegye székhelye 1883 és 1950 között működött az egykori Megyeháza épületében. 2006-ban nyílt lehetőség arra, hogy az 1897-ben alapított vármegyei múzeum jogutódja, a Koszta József Múzeum helyet kapjon bizonyos részeiben. Az emeleten láthatók a történeti, a néprajzi és a képzőművészeti állandó kiállítások, valamint az időszaki tárlatok és a programtér. A földszinten múzeumpedagógiai foglalkoztató terem várja a főként iskolás és óvodás korosztályból csoportjait. Itt vannak az irodák, részben a raktár, a restaurátor műhely és a készülő régészeti kiállítás.

Szentes város évszázadai

A látogató az első teremben a középkorról, a török hódoltság időszakáról, valamint a Rákóczi szabadságharcról kaphat áttekintést, majd ezt követően megismerkedhet a várossá válás folyamatával is. Az 1883-as megyeszékhellyé válás egyfajta aranykor beköszöntét jelenti a város életében. A 19. század végén, a 20. század elején divatos női és férfi polgári öltözéket, egy korabeli utcarészletet ábrázoló, hatalmas fénykép elé állított bábukon szemlélhetjük meg. Az előttük álló hirdetőoszlopról szinte a szó szoros értelmében leolvasható az elmúlt másfél évszázad hétköznapi történelmének helyi vetülete.

A folyosón, amelyből ez a terem nyílik, azoknak a jeles személyiségeknek az arckép-csarnoka látható, akik fontos szerepet játszottak a város életében.

Legelők, szántók, vadvizek

150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. A folyók által elöntött határrészeken, ahol manapság szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, az ármentesítések előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el.

Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez, és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani. A gabonatermesztés jelentősége akkor nőtt meg, amikor a folyókat szabályozták. A zöldségtermesztés szerepe a 19-20. század fordulójától növekedett meg, amikor bolgár nemzetiségű kertészek telepedtek le Szentes környékén, akik új módszerekkel és fajtákkal gazdagították a hazai kertészeti kultúrát.

Céhek, iparosok, segédek

A 18. században Szentesen 3 céh működött. Az 1828-as összeírás több mint 20 szakma képviselőit vette számba. A kiállító teremben a céhes emlékanyag megtekintését követően képzeletbeli utazást tehetünk a mesterségek utcájában, ahol bepillantást nyerhetünk a szentesi iparosok (takács, mézeskalácsos, gyertyaöntő, talicskás, bognár, kovács, szíjgyártó, szűcs, kádár, fazekas, cipész) sokszínű világába.

Az utóbbi két tárlatot mintegy összeköti az „Alsópárttól a Felsőpártig c., folyosói kiállítás. Az egyes mezőváros részek eltérő vallású és vagyoni helyzetű népességnek nyújtottak otthont. A Felsőpárton zömében református, a Kisérben katolikus családok éltek, az Alsópárt felekezeti szempontból vegyes lakosságú volt. A település lakossága a XVI. század folyamán tért át a református hitre, a katolikusok beköltözése a XVIII. században indult meg a Harruckern család kezdeményezésére.

A szentesi táj Koszta ecsetjével

Múzeumunk névadója, Koszta József festőművész 1912-ben, 50 évesen telepedett le Szentesen, itt élt és alkotott 1949-ben bekövetkezett haláláig. Mivel tanyán lakott, közvetlen kapcsolatban volt a tájjal és a benne tevékenykedő emberekkel. Az itt keletkezett műveire az erős expresszivitás jellemző, mind a koloritban, mind a faktúrában. Az erőteljes piros, kék és fehér színei izzó hatást eredményeznek.

Múzeum Műemlék Különleges hely Egyéb

Nyitvatartás

Kedd-Péntek 10-17 Szombat-Vasárnap: 10-18 Hétfő: zárva

Elérhetőségek

Cím: Szentes, Kossuth tér 1.
Térkép
Tel.:+36 70 228 8565
E-mail: latogato@kosztamuzeum.hu
Forrás: latogato@kosztamuzeum.hu
Frissítve: 2023-07-06 23:26:42

Látnivalók a környéken

Kurca-part Kalandpark

Szentes

Parkunk Szentes központi részén, a parkerdős területen fekszik 1,6 hektáros területen. A dél-alföldi régió egyik legnagyobb és legkomplexebb összetételű kalandparkja minden korosztály számára tartoga...

Strandfürdő Sport és Élményközpont

Szentes

Szentes vidéke Magyarország legnagyobb, Európa legsűrűbb geotermikus mezője, a város területén összesen 32 termálkút üzemel. A kiemelt termálvizek alkáli hidrogén-karbonátos ásványvizek, esetenként je...

Szent Miklós Magyar Ortodox Templom

Szentes

1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel, külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskóval.

Evangélikus Templom

Szentes

A neogótikus, idomtégla architektúrájú templom Francsek Imre tervei alapján készült 1904-ben. A karcsú toronysisak, keskeny csúcsíves ablakok, a támpillérek, a bejárat fölötti rózsaablak a gótikus épí...

Felsőpárti Református Templom

Szentes

A szecessziós templom 1914-ben épült Dobovszky József Iván tervei alapján. A templom külső homlokzata tégla architektútás, műkő építészeti elemekkel díszített.

Szent Anna Templom

Szentes

Az 1764-1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye.

Református Nagytemplom

Szentes

A szentesi református nagytemplom az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 m). Befogadóképességes 3500 fő, amellyel Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. A templom második emeleti k...

Jézus Szíve Római Katolikus Templom

Szentes

A neoromán stílusban épült modern küllemű, kecses, szép vonalú templombelső kiképzése is tetszetős. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.

További látnivalók