Iparművészeti Múzeum, Budapest

További képek

Képek forrása: imm.hu

Múzeum Rendezvényhelyszín

A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50.000.-Ft-ot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparműmúzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűj-teményezés alapját. A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be, kiállítva is annak lépcsőházában volt, majd a Régi Műcsarnok (Sugár út 69) épületébe került a gyűjtemény.

Az önálló otthon megteremtése (az anyagi lehetőségek birtokában) 1890-ben vált időszerűvé. Első lépésként egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak meg az Üllői út - Kinizsi utca - Rákos utca (ma Hőgyes Endre u.) határolta területen - ezt később további vásárlással megnövelték.

Az új, minden igénynek megfelelő palotára - amely a múzeumon túl az 1880-ban alakult Iparművészeti Iskolát is befogadta - a kormány 1890-ben írt ki pályázatot. Az első helyezést a "Keletre magyar!" jeligéjű, Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott tervsorozat nyerte el, de az építési megbízást csak 1893-ban kapták meg. A palota avatására a millenniumi ünnepségsorozat záró akkordjaként 1896. október 25-én került sor. A palota születése pillanatától heves vitákat váltott ki. jelentősége a nemzetközi szecesszió vonulatában és a lechneri életműben ma már megkérdőjelezhetetlen tény. Benne a funkció, a magas művészi színvonalon megformált tömeg, és az egyéni díszítési forma harmóniáját a legkorszerűbb statikai szerkezetek szolgálták.

A Zsolnay kerámiával borított színes kupola messziről , míg a mese-szerű díszítményekkel ékes nyitott főbejárati csarnok közelről csalogatta - és csalogatja ma is - a látogatókat. Mégis az ellenzők miatt az 1920-as évek végére a múzeum belső festését (Reissmann Károly Miksa művét) drasztikusan lemeszelték (csak két terem és a szélfogó menekült meg). A második világháborúban súlyos károsodás érte a főbejárat nyitott előcsarnokot és a főkupolát, valamint a nagy üvegcsarnokot, és a Hőgyes utca sarokkupolát. A háborús károkat 1949-ben állították helyre.

Az Iparművészeti Múzeum kb.20.000 műtárgyat számláló Textil és Viselet gyűjteménye magába foglalja a textilművesség különböző korszakait és technikáit képviselő európai és Európán kívüli textíliák kollekcióját, valamint a kézműves textiltechnikák története szempontjából jelentős eszközök gyűjteményét. Az adományok, hagyatékok és vásárlás útján napjainkig folyamatosan gyarapodó műtárgyállomány tíz különálló műfaji egységre tagolódik. Ezek a következők: Szövetek-; Hímzések-; Nyomott anyagok-; Csipkék-; Kárpitok-; Szőnyegek-; Viseletek-; Viseletkiegészítők-; Lófelszerelések és fegyvertartó tokok-; Technikatörténeti eszközök- gyűjteménye.

A kerámia és üveg osztály gyűjteményei együttesen kb. 25.000 tételből állnak, a valóságos darabszám ennek hozzávetőleg a kétszerese, hiszen csaknem valamennyi gyűjtemény csoportban - különösen a porcelánban, fajanszban és az üvegben - számos kisebb-nagyobb asztali szerviz található. A nagyobb gyűjteményegységek az alapanyagok szerint jöttek létre. Ilyenek a fajansz-, a porcelán-, a kőedény-, kőcserép- és az üveg gyűjtemények, illetve elkülönült csoportot jelent a kályha- és kályhacsempe gyűjtemény.

Az Iparművészeti Múzeum első (könyvművészeti ) szakkiállítását másodikként az 1884-ben rendezett "ötvösmű-kiállítás" követte, mely több főúri-és közgyűjteményé mellett a múzeum akkori anyagát is bemutatta. Az azóta eltelt több, mint száz évben az Ötvös Osztály műtárgyállománya adományok, hagyatékok, vásárlás stb. útján több ezer tárggyal gyarapodott. A mára mintegy 10.000 tételből álló gyűjtemény az Iparművészeti Múzeum gyűjtőköréből adódóan elsősorban külföldi, kisebb részben magyar művészek, mesterek alkotása, és a reneszánsznál korábbi korszakokat csak egyes ritka darabokkal képviseli. A kortárs ötvösművészetet elsősorban ékszerekkel tudjuk illusztrálni. Az Ötvös Osztály anyaga hagyományosan (az ötvenes évektől) kilenc műfaji egységre tagolódik. Ezek nagyobb része a fémművesség anyag szerinti különböző ágai (ezüst-, bronz-, vas-, ónművesség, stb.) alapján különülnek el. További egységekbe (óra-, ékszer-, szelence-, evőeszközgyűjtemény) tartozó darabokat a műfaji azonosság kapcsol egybe. Külön csoportot alkot a kisszámú pravoszláv gyűjtemény mellett az Ötvös Osztály talán leghíresebb egysége: az Esterházy-kincstár.

Az Iparművészeti Múzeum megközelítően 4.000 darabot számláló bútor gyűjteménye nagyrészt különböző berendezési tárgyból, kisebb százalékban egyéb famunkákból - mézeskalács minta, kékfestő dúc, kisplasztika stb.- tevődik össze. A gyűjteményi állomány a 14.-től a 20. századig terjedően, mintegy hét évszázadot ölel át.

Az Iparművészeti Múzeum legváltozatosabb tartalmú gyűjteményi osztálya az ún. Kisgyűjtemények osztálya. Nevében némiképp félreérthetően a tárgyak méretére utal, de nem jelzi azt a fajta változatosságot, amely e gyűjteményegységet jellemzi. Külföldi katalógusokban "varia" címszóval jelzik e sokrétűséget. Kialakulása annak köszönhető, hogy számos olyan művesség, műtárgy létezik az iparművészet terén, melyek nem tartoznak a hagyományosan kialakult kollekciók - bútor, textil, üveg- kerámia, ötvös - körébe. Főként a bőrművészeti alkotások kerültek ide, míves könyvkötések, továbbá a magyar és európai bőrművesség remekei.

Az Iparművészeti Múzeum szecessziós stílusú színes majolikával burkolt csodálatos épületébe lépve a két szintet átfogó, üvegtetővel fedett belső csarnokában találjuk magunkat, amely különböző rendezvények lebonyolítására alkalmas.

A terem és az azt körbeölelő két galériaszint, amelyek a kiállításoknak adnak helyet, a fehérre festett, csipkézett boltíves oszlopcsarnokkal egészen egyedi hangulatot biztosítanak a látogatóknak és a rendezvények vendégeinek.

Állandó kiállítás

Gyűjtők és kincsek
Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legszebb darabjai

Az állandó kiállítás ingyenesen látogatható.

A Magyar Iparművészeti Múzeum szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

Jegyárak:

Kombinált jegy minden kiállításra:
2000 Ft (teljesárú)
1000 Ft (kedvezményes)
800 Ft     (diák csoport)
1700 Ft (felnőtt csoport)
4500 Ft (családi)

Nyitvatartás

hétfő kivételével naponta 10–18 óráig
E-mail: [email protected], [email protected]
Forrás: imm.hu
Frissítve: 2016-08-08 16:50:22

Elérhetőségek

Cím: Budapest, IX.ker., Üllői út 33 - 37.
Térkép
Tel.:+36 1 456 5107

Látnivalók a környéken

SEGWAYGUYS Budapest

Budapest

Vegyen részt egy városnézésen Magyarország legnagyobb segway flottájával!

Iparművészeti Múzeum

Budapest

Dohány utcai zsinagóga

Budapest

A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában.

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda

Budapest

A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, amelyben 21 medence található.

Parlament

Budapest

Kedvelték a pompát és a gazdag díszítést a 19. század második felének városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa egyik legszebb parlamentje a pesti Duna-parton.

Lánchíd

Budapest

Az első állandó híd Buda és Pest között. A Lánchíd Budapest jelképe, az első állandó híd a magyarországi és második a Duna teljes szakaszán.

Halászbástya

Budapest

ÓKK- Békásmegyeri Közösségi Ház

Budapest

További látnivalók

Programok a környéken

HOBO 80

Budapest
2025.Feb.15-án Papp László Budapest Sportaréna

HOBO 80 2025. február 15. (szombat), 20.00, Papp László Budapest Sportaréna Földes László Hobo jövőre ünnepli 80. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán egy közös ünneplésre hívja közönségét 2025. február 15-én a Papp László Budapest Sportarénába. Ünnepeljük együtt, hogy HOBO 80!

Majka 2050

Budapest
2025.Mar.08-án Papp László Budapest Sportaréna

Majka hét év után hatalmas koncerttel tér vissza az Arénába!

AZ ILLÚZIÓ MESTEREI - 2025

Budapest
2025.Mar.22-án MOM Kulturális Központ

Világhírű bűvészek és az ország legjobb illuzionistái együtt, egy vadonatúj műsorban!

T' N' D – Takács Nóra Diána koncertje

Budapest
2025.Jan.29-án Örkény István Színház

Ez az est a változásról szól. Mindegyik dal egy élethelyzet, és mindegyik dal más - stílusok és történetek keverednek, fölösleges komolykodás nélkül. Aki túléli a harminckettőt, annak legyen humorérzéke.