Siklós, Magyarország legdélibb városa, történelmi és műemléki nevezetességeiről ismert kb. 10.700 lakosú település, amely egyben a térség kulturális, kereskedelmi és gazdasági központja. 1977.04.01-én csatolták hozzá Máriagyűd falut és avatták várossá, amely nem tekinthető áprilisi tréfának, hiszen Siklós már a középkor óta mezővárosként a nagy kiterjedésű birtok, majd a járás "lelke", ahol a nélkülözhetetlen intézmények, mint kórház, bíróság, gimnázium és szakiskola is helyet kaptak.
A város nevét egy 1191-ben keltezett oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának központját, s hogy eredetileg azt nevezték el a családról, vagy fordítva történt, azt ma már nem lehet tudni, bár valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott.
A különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak is termeltek ezen a területen bort: ásatásokon előkerült, Bacchust, a boristent ábrázoló domborművek és sírfeliratok is bizonyítják ezt. A honfoglaló magyarok - bár valamilyen szintű borkultúrát magukkal hoztak - átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez.
Itt élt a Bor nemzetségből való Bor vitéz is, aki a helyi nedű lelkes híve, s szorgalmas támogatója volt. A hagyomány szerint a nemes ital róla kapta magyar nevét.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 255 km. A 6-os számú főúton (Pécsig), onnan tovább az 58-as számú úton.
ikonnal bővítheti túráját.