A Vár védelmi rendszerével Magyarország egyik legértékesebb műemléke, nemzeti örökségünk része. 1534 és 1537 között késő reneszánsz stílusú lakótorony és új szárny épült.
Később a város politikai jelentősége megnőtt. A hercegek rezidenciája a 17. és 18. századi függetlenségi háborúk bölcsője volt.
1950 óta a Vár a Rákóczi Múzeumnak ad helyet. Kiállítása hitelesen mutatja be a Vár történetét. A külső várfalon belül különböző jellegzetes középkori lakóházak voltak, némely részeik ma is láthatók.
A reformáció nézeteinek gyors terjedésével Református Kollégiumot alapítottak 1531-ben Sárospatakon. A 16. század végére az iskola jelentősége megnőtt, azóta fontos szerepet játszik a Református Egyház életében, csakúgy, mint a magyar nevelésben és kulturális életben.
Sárospatakot a múlt században Bodrog-parti Athénnek nevezték. A magyar kultúrában, nevelésben és történelemben betöltött szerepének fényében, múltja és hagyományokra épülő jelene alapján az iskolaváros rászolgált erre a nevére.
Sárospatak megőrizte a középkori város úthálózatát és struktúráját. A mai városkép Makovecz Imre építész munkájának hatása, aki több szép épületet tervezett, köztük Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot. 1987-ben Sárospatak Hild Érmet nyert, mint a város fejlődésében a hagyományost és a modernet mesterien ötvöző település.
A város 49 °C-os, különböző ásványi anyagokat tartalmazó termálvize gyógyulást hoz a mozgásszervi és a nőgyógyászati betegségekben szenvedőknek.
A város környéke is számos látnivalót kínál: a karcsai román stílusú templomot, a pácini reneszánsz várkastélyt és a bortermeléséről híres, újjáéledő Tolcsvát.
Ajánlott útvonal:Budapesttől kb. 250 km. Az M3-as autópályán Miskolcig, majd tovább a 37-es főúton (Szerencsen keresztül).
ikonnal bővítheti túráját.