"Ahol a magyarsággal valami történt, vagy ahol a magyarság valami nagyot alkotott a földfelszínen, az lett a nevezetes hely. Így lett Ják a magyar köztudatban templomáról és apátságáról nevezetes hellyé. Mindenki tudja, hogy Jákon a XIII. századból való késői román stílű, kéttornyú templom van, amely a maga nemében Magyarországon páratlan."Valóban a templom tette igazán híressé Ják községet, amely az ország nyugati határszélén, Szombathelytől mintegy 14 km-re D-DNY irányban, a Sorok-patak kiszélesedett völgyében fekszik.
Ez a vidék ősidők óta lakott hely, így rengeteg történelmi hagyományt rejt magába. Szombathely, az egykori római birodalom Savariája, a pannoniai kereszténységnek egyik kiemelkedő és virágzó centruma volt. A római korban e vidék történetét nagyban meghatározta az a borostyánkő út, amely Rómát a Balti-tengerrel kötötte össze, és ami Szombathelyen is keresztülhaladt. Ez az út a kereskedelemben betöltött szerepét a középkorban is megőrizte. Akkoriban ez volt az egyetlen olyan nemzetközi útvonala az országnak, amely az akkori fővárost, Székesfehérvárt, és olyan jelentős városokat, mint Buda és Esztergom nem érintett.
A honfoglalás során a magyarok törzse talált itt magának végleges szállást. A XI. század elején pedig itt telepedett le az a Wasserburgi Wecellin nevű bajor lovag, aki Szent István feleségének, Gizella királynénak kíséretével érkezett Magyarországra. Itt nagy birtokot kapott, mint a királyi testőrség parancsnoka, és megalapította a Ják nemzetséget. Ettől a nemzetségtől kapta nevét Ják helység, amelyről okleveles adatok először 1221-ből maradtak fenn. Mivel a jáki bencés apátság alapítása épp ebben az időben történt, valószínű, hogy a monostor lehetett a település magja, amely körül a falu kialakult. Ják egyben nemzetségi birtokközpont is volt. Ezt bizonyítja a máig meglévő, sugarasan létrejött úthálózat, amelyből még a mai napig is jól kivehető az egykori gazdasági vonzáskörzet.
A község legkiemelkedőbb, Európa hírű műemléke az a gyönyörű román kori templom, amely a település központjában, egy fennsíkon áll. Az egykori bencés apátsági templomot Szent György lovag és vértanú tiszteletére szentelték fel a XIII. század közepén. A templomhoz monostor is tartozott. "A monostor mellé tapadt, a gazdasági épületekből, majorból és a cselédlakásokból álló falu. Településföldrajzi szempontból tehát Ják jellegét a monostor uradalmi gazdaságának berendezkedése adta meg." A XIV. századi iratokból jól kivehető, hogy a szerzetesek gondtalanul éltek ebben az időben a monostorban, mivel az apátságot az uralkodó kiváltságokkal látta el. 1532-ben a törökök nagy pusztítást végeztek a faluban. A helyreállítási munkálatok jó néhány évtizedig folytak.
A XV-XVI. századig terjedő időszakban az itt élők megélhetési szükségleteit elsősorban az erdő és a legelő szolgáltatta. Ezidőtájt a földművelésnek még nem volt nagy jelentősége, igazából csak a XVII. század közepére vált népszerűvé a lakosság körében
A falu híres gerencsérei a XVIII. században kezdték meg működésüket. Ők kézművesi tevékenységükhöz a helyben talált kiváló minőségű agyagot használták fel. Céhük pecsétjén a Szent György templom volt látható.
A XIX. század második felében jó néhány parasztház épült a faluban. Az út mentén pedig az egyházi jellegű szobrok száma emelkedett meg nagy mértékben. Tehát a határszéli falucska egyre nőtt, fejlődött és egyidejűleg csinosodott is. 1872-ben nyitották meg a Szombathely-Grác vasútvonalat, amely azonban elkerülte Jákot. Ennek következményeként a falu a XIX. század végére szinte teljes mértékben elszigetelődött, és nehezen megközelíthető településsé vált, amelyet csak híres templomáról ismertek az emberek országszerte.
A megközelítés illetve az idegenforgalom fellendítése érdekében 1929-ben autóbuszjárat indult Ják és Szombathely között. A járatot eleinte a kevés utas miatt a tulajdonos és egyben vállalkozó, Gaugel Imre csak heti két alkalommal indította. Ezidőtájt a templom sivár környékének megszépítése érdekében felmerült a parkírozás gondolata, amelyet egy évtizeden belül 1940-re meg is valósítottak. Ezzel is fokozták a műemlék művészi hatását és egyúttal a látogatóknak is pihenőhelyet biztosítottak e gyönyörű környezetben.
Idegenforgalom tekintetében a falu műemlék templomának még most is csodájára jár szinte az egész világ. Az itt megpihenő turistákat, kirándulókat eddig egy-egy kiadó szoba várta, mára azonban már egy turistaház próbálja meg az igényeket maximálisan kielégíteni.
Ajánlott útvonal: Budapesttől kb. 240 km. Az M1-es autópályán Abda határáig, onnan tovább a 85-ös számú főúton Csornáig. Csornától haladjon a 86-os számú főúton (Balogunyomig), majd a 8712-es számú úton.
ikonnal bővítheti túráját.