Egerszalók az egri történelmi borvidék része. 600 ha-on termelik itt az Egri bikavér alapanyagát adó kék szőlőket, amelyek mellett egyéb borfajták is honosak a területen.
Az okleveles emlékek a települést 1248-ban említik először. Az 1753-as községi pecséten három búzakalász, ekevas és kettős kereszt található.
A falu jellegzetességei a délen található riolittufába vágott barlanglakások, amelyeket azonban ma lakás céljára már nagyon kevesen használnak.A falu határában és a településen folyik keresztül a Laskó patak, aminek köszönhetően a községnek a hévízforrással ellentétes oldalán, északi irányban egy 130 ha kiterjedésű mesterséges víztározó található. Eredeti rendeltetése szerint felszíni vízfolyások regulátoraként visszatartja a hirtelen lezúduló csapadékvizet, s öntözési lehetőséget kínál a tőle délre fekvő településeknek. Mindemellett vízi sportolásra is alkalmas, és a környék kedvelt horgászparadicsoma.
Egerszalók vonzerejét leginkább természeti adottságai jelentik. Legnagyobb nevezetessége a község déli részén a föld mélyéből feltörő hévízforrás, amely csontsérülések utókezelésére, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására bizonyítottan kiváló. A hegyoldalból egyelőre hasznosítatlanul lefolyó vízből időközben egy kb. 400 nm-es mészkőlerakódás (sódomb) keletkezett, amely a fenyőfák övezte táj jellegzetességeként gyönyörű látványt nyújt, és az ország egész területéről, sőt külföldről is vonz látogatókat.
ikonnal bővítheti túráját.