Dégen található Magyarország egyik legszebb - és egyetlen látogatható - klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja öleli körül. A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.
A kastély 1810 és 1815 között, az ország ?leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából épült, aki a tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt (1773-1855) bízta meg. A kastély alaprajzi különlegessége, a főszárny jobb sarkában található ovális díszterem és az ezzel átellenben lévő szárnyban kiakalított szintén ovális alaprajzú, ám intim méretű kabinet, később grófnői fürdőszoba. Az 1920-as években Festetics Sándor
átalakíttatta, korszerűsítette a kastélyt: ekkor született a belső terek ma látható, a klasszicizmus formavilágát követő dekorációja.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a II. világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Máig megcsodálhatók azonban az előcsarnok és az egykori grófi dolgozószoba kandallói, a díszterem a maga teljességében. Az elmúlt években a kutatók a termek egyszínű festékrétegei alatt színvonalas klasszicizáló (19. és kora-20. századi) díszítőfestésekre bukkantak.
Park
Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertje (angolkertje) a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet. A parkban egész évben élményt nyújtó, kiadós sétára indulhatunk.
Fejér megye déli részén a Mezőföld egy süllyedékében, 3 patak találkozásánál hozták létre az eredetileg csaknem 300 hektár kiterjedésű parkot 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából. A park tervezője nem ismert, de felmerül a klasszicista kastély alkotójának - a kor legjelentősebb magyar építészének, a Magyar Nemzeti Múzeumot is tervező - Pollack Mihálynak a szerepe, aki bátyjához, a Lombardiában működő Leopoldo Pollachhoz hasonlóan feltehetően kerttervezéssel is foglalkozott. Dégen a kastély lett nemcsak a hatalmas park, hanem az egész 15.000 holdas birtok vizuális fókuszpontja is. Az épületet a völgyszerű süllyedék peremére helyezték az északról a faluba vezető országút tengelyében. Az építéskor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély impozáns udvari homlokzata (portikusza) már 14 km-ről látható volt. A kastélyt kiszolgáló melléképületeket a kastély érkezési oldala előtti nagy kocsiforduló két oldalán emelték, a többi a mai Szabadság téren, a park falu felőli kapujának két oldalán képezett összefüggő házsort.
A kastély kert felőli oldalának oszlopcsarnokából élvezhető panorámát gondosan megtervezték a park építésekor. A tágas tisztások és hosszú nyiladékok a park és a település legtávolabbi nevezetes épületeiig vezetik a tekintetet. A szigeten álló Hollandi-házra, a falu katolikus és református templomára, valamint a park távoli pontjaira nyílik innen szép panoráma. A park falu felőli szélén terült el a nagy konyhakert, amelyben a Pollack által tervezett klasszicista narancsház és 12 dézsmapince kapott helyet. (Ezek ma a helyi TSz tulajdonában, elhanyagoltan állnak.)
Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése és neoklasszicista átépítése kapcsán épült a rózsakert a teniszpályával, klasszicizáló lugassal és egy egyedülálló, barokkos hímzésmintát idéző, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott ún. parterrel (ez utóbbi megsemmisült). Napjaikban is látható viszont a szintén ebből az időből való a gótizáló szivattyúház és a kastély közelében álló, romszerű "antik forrás" is. A család tagjai a park egyik sarkában, a patak-ágak által szigetszerűen körülfogott dombon temetkeztek.
1945 után a birtokot államosították. A park nagy része erdészeti kezelésbe került, eredeti egysége és struktúrája, térkapcsolatainak nagy része megszűnt, történeti faállományát az erdészeti területen - néhány szerencsés kivételtől eltekintve - tervszerűen kitermelték. A kastély környéke (34,5 hektár) azonban a tóval és a kerti építményekkel ma is megvan, és tágas tisztásokban, idős facsoportokban, faóriásokban gyönyörködhetünk. A 2003 óta tartó helyreállítás következtében a dégi kastélypark egésze (mintegy 300 hektár) - hazánk egyik legértékesebb történeti kertje - műemléki védelem alá került, s helyreállítása megindult. A parkban akár több órás sétákat, kirándulásokat tehetünk, lenyűgöző látványok sorában gyönyörködve.
Hollandi-ház
A park tavának szigetén álló, festői megjelenésű épületet 1891-ben, egy korábbi épület helyén emelték. Földszintes része tehénistállóként szolgált (az itt lakó és a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított), emeletes részében pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia-tartalmú istálló-levegőt és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.
A park egész évben korlátozás nélkül látogatható.
Belépőjegy árak:
teljes ár: 700 Ft,
teljes árú csoportjegyár: 600 Ft,
diák, nyugdíjas: 500 Ft,
diák, nyugdíjas csporotjegyár: 400 Ft,
családi jegy (min: 2 felnőtt, 1 gyerek): 1600 Ft
ikonnal bővítheti túráját.