Rezi vára, Zalaszántó

A vár története 

A vár építtetői valószínűleg a Pécz nembeli Apor és Lukács lehettek az 1200-as évek végén, 1300-as évek elején. Írásbeli dokumentumok először 1333-ban említik a várat, mint már királyi birtokot. A XIV. sz. közepére a vár királyi adományként a Lackfi család kezére került. 1397-ben egy királyellenes lázadásban való aktív részvételéért Zsigmond király kivégeztette a vár urát, Lackfi Istvánt, így a birtok ismét a királyi családra szállt. Több tulajdonosváltást követően, 1427-től a várbirtok évszázadokig a Pethő család birtokába került.

Mátyás király halála után a várat rövid ideig osztrák csapatok szállták meg, majd 1554-ben ostromolták először török hadak.  1561 körül még megerősítették a hegy tetején épült várat, azonban később a birtokos Pethő család már nem tudta tovább finanszírozni a vár fenntartását, az 1580-as években már a vár kényszerű lerombolásáról tanakodtak, egy 1592-ben kelt oklevél szerint pedig már a romba dőlt Rezi váráról olvashatunk. A vár romjai egyértelműen jelzik, hogy használhatatlanná tétele a kaputornyok felrobbantásával történt.

A Pethő család férfiágának kihalása után a kincstárra szállnak át a tulajdonjogok, majd 1741-ben a Festetics család vásárolja meg a romvárat és a hozzá tartozó javadalmakat. Az évszázadokon át pusztuló romokat az államosítás (1945) után csak 2000-ben kezdték konzerválni, részben helyreállítani.

A vár leírása

A Rezi községtől északra a 425 m magas Meleg-hegy előreugró szirtjén épült az észak-déli irányban hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. Eredetileg egy északi szűkebb, jól elkülöníthető lakrészre és egy dél felé mind jobban kitáguló, falakkal körülvett udvarból állott. Fénykorában a várudvart 9 m magas védőfal vette körül. A vár legkorábbi része egy természetes sziklaárokkal védett lakótorony volt.

Ma már csak az egykori lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival, az erődítmény többi része elpusztult. A várromtól délre, az úgynevezett várkert helyén terült el a hajdani elővár, mely jelenleg egy hangulatos erdei pihenőhely, padokkal, asztalokkal, szalonnasütő helyekkel várja a békés kirándulókat.

A vár falairól parádés kilátás nyílik a Szántói-medencére, jól kivehető a buddhista sztúpa hófehér kupolája, a Tátika szabályos kúpja, a keleti várfalakról pedig felcsillan a Balaton víztükre, kirajzolódnak a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei.

Gyakorlati tudnivalók

Megközelítés

Autóval, Reziből az útvonal végig ki van táblázva. A központi körforgalomnál keleti irányban induljunk el, viszonylag jó minőségű földúton vágunk át nagy kanyarokkal a szántóföldön, majd beérve az erdőbe meredekebbre vált a rosszabb minőségű, de száraz időben jól járható út, melynek végében parkolóban hagyhatjuk az autót. A KL jelzésű úton 15 perc további séta a vár.

Az Országos Kéktúra Rezi – Zalaszántó közti szakasza jelenleg (2015) még elkerüli  a Meleg-hegyet, de a közeljövőben az új útvonal egészen a vár alatti parkolóig megy majd fel, onnan a KL jelzésen megyünk tovább a várig.

Kotsy-vízimalom

• Zalaszántó

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóhelye.

Buddhista sztupa

• Zalaszántó

Tátika várrom

• Zalaszántó

Kovács-hegyi geobotanikai sétaút

• Zalaszántó

Kovácsi hegy

• Zalaszántó

Erdővad állomány. Erdő. Bánya, sziklaalakzat, tájképi érték.

Temenosz liget

• Zalaszántó

Versek, képek, különleges hangulatú kiülők . Kert- galéria? Nem! Ennél több. Temenosz. Szimbolikusan a rendet (az ahhoz tartozó területet) választja el a külső világot jellemző káosztól, mindent, am...

Buddhista sztúpa

• Zalaszántó

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón, a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó 316 m magas hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők i...

Rezi vára

• Zalaszántó

Romantikus várrom felejthetetlen kilátással A Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Zalaszántói-medence déli peremén, a Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán terül...

További látnivalók