Villány bemutatása

A település neve feltehetően egy családnévből származik, ezek közül Villam, Vigla, Vilha, Villiam, Vylliam változatok fordultak elő. Egyes írásos emlékek a királyi adománylevelekből ismertek .150 évig volt itt a török és az utolsó csapatokat éppen erről a vidékről, a második mohácsi csata keretében üldözték el a keresztény csapatok.A harcokban mutatott eredményességéért Savoyai Jenő (Prinz Eugen) megkapta Villányt, ahova a túlnépesedett németországi Pfalz-ból telepítettek új honfoglalókat. A betelepülés úgy 100 évig tartott és a Németországban lévő Ulm városában ültek tutajba a telepesek- sokszor egész falvak- és a Dunán ereszkedtek alá, mígnem a folyó jobb és bal partján elfoglalták a termékeny földek vidékét és megkezdték azok feltörését. Innen származik a \"Dunai-svábok\" elnevezés is.

Kezdetben Villány nem volt a legvonzóbb hely a telepesek számára, hiszen a mohácsi síkság sokkal termékenyebb volt. Amikor kiderült, hogy a déli kitettségű villányi lankák kitűnő szőlőterületeket kínálnak, gyorsan benépesült. A fejlődés töretlen volt a filoxéra (gyökértetű) mint megjelenéséig. Ekkor nemcsak nálunk, hanem egész Európában kipusztultak a szőlők döntően a kötött talajokon. A híres villányi szőlőnemesítőnek Teleki (Taussig) Zsigmondnak köszönheti egész Európa, hogy a maga által előállított oltvánnyal ki lehet védeni ennek a veszedelmes kártevőnek a megjelenését. Egy csapásra elterjedt a módszer egész Európában. Villány ekkor fénykorát élte, hiszen tömegesen állítottak elő rezisztens oltványokat, amelyekkel szemben a filoxéra nem tudott kárt tenni.

1988-1992 között megkezdődött a privát szféra térnyerése Villányban. Néhány bátor ember elhatározta, hogy főfoglalkozású szőlész-borász lesz és a siker nem maradt el. Főleg a privatizált vendéglátóhelyeknek szállítottak magas minőségű borokat. A siker híre külföldre is eljutott és 1993-ban a Stuttgarti Nemzetközi Kertépítő Világkiállításon már villányiak képviselhették Magyarországot. Ez azt jelentette, hogy hat hónapon át Stuttgartban villányi borok szerepeltek és terjesztették a borvidék hírét.

Villány 1997-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a \"Szőlő és bor városa\" címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend \"Custodes Vinorum de Villány\" néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Óriási előnyt jelentett ez más borvidékekkel szemben, de az előny megtartása érdekében szükség volt a villányi spontán kistermelők továbbképzésére. Ma arról beszélhetünk, hogy négyen is elnyerték az \"Év borásza\" kitüntetést, akik nagyon komoly szakmai segítséget adnak a kezdő borászoknak, akik szintén kiváló minőségben kínálják boraikat. Ők a táj különleges adottságainak és folyamatos továbbképzéseknek köszönhetően már a villányi élvonalhoz tartoznak.

Villányi pincesor

• Villány

Villány főutcájára néz a két sorban elhelyezkedő impozáns pincesor.

Polgár Pincészet

• Villány

A régmúlt fenséges emlékét idézi középkori, meghitt hangulatot árasztó, kanyargós pincefolyosóival a Polgár Bortrezor Pince, ahol a villányi dűlők legszebb borai és a környék egyedülálló pincerendszer...

Jammertal Borászati Élményközpont

• Villány

A Jammertal-dűlő a villányi borvidék kapuját képezi, és kiválóan termő szőlőültetvényeknek ad helyet, nevét a török hódoltság idejéből eredeztetik.
Vele szemben épült a 2006-ban átadott Jammerta...

Lator Bor Bisztró

• Villány

Beléptek a Lator Bor Bisztró ajtaján és nem csak nálunk, hanem velünk vagytok.

Villány-Siklósi borvidék

• Villány

Vinatus Pince

• Villány

A Vinatus Pince 2006-ban kezdett el Villányban szőlőtermesztéssel illetve műveléssel foglalkozni.

Gál Pince és Bormúzeum Villány

• Villány

Pincénk, a hozzá tartozó, a turisták által szívesen látogatott és az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak is otthont ad.

Villány-Virágosi pincesor

• Villány

További látnivalók