Tállya bemutatása, turizmusa

A Tokaj-hegyaljai borvidék északnyugati peremének napos lejtőin fekvő település története és elnevezése a XIII. századra nyúlik vissza, amikor a tatárjárás után betelepített vallon szőlőművesek a domboldali bozótosokat kiirtották (taille: vágás, irtás) és szőlőt telepítettek.
Tállya a történelem folyamán mindig a borvidék legjelentősebb települése volt, a folyami szállítás és kereskedelem központjává fejlődött Tokaj után. Tokaj-Hegyalján itt volt a legnagyobb szőlőtermő terület, és itt készítették a legtöbb és legjobb bort, amiről az 1562-i tridenti zsinaton IV. Pius pápa eképpen emlékezett meg: "Summum Pontificem talia vina decent!", ami a szellemes latin szójáték szerint annyit tesz, hogy "Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál!"
A község lakóházainak harmada 100 évnél öregebb, de vannak 4-500 éves házak is. A falu alatt hatalmas pincerendszerek húzódnak a XIV-XV. századból, részben összefüggően, részben elkülönülten, aminek egy része ma is feltáratlan.
A helyi evangélikus templomban keresztelték meg 1802-ben Kossuth Lajost. A régi temetőben nyugszik Lavotta János "hangművész", a magyar nemzeti verbunkosok atyja. A dimbes-dombos elhelyezkedés és az újkori vakolatok alatt rejtőzködő, kőből épült régi házak festői környezetet és romantikus hangulatot adnak a falunak.
Sok vendégváró, klasszikus hegyaljai borospince és a nyári nemzetközi művésztábor teszik vonzóvá Tállyát az idelátogatók számára.