Szalafő bemutatása, turizmusa

Szalafő első adatolt említése 1393, amikor is Zsigmond király elrendelte, hogy az Esztergomi káptalan Péter fia, László udvarmestert új adomány címén iktassa be a Zalafew-i őrök birtokába.A millennium évében gyűjtött adatok 1898-ban történt közzététele során Szalafőt úgy jellemezték, hogy: "Szalafő ősrégi magyar község, a Zala folyó mellett, 162 házzal, 775 ev. ref. és ág. ev. lakossal. Postája Őri- Szent-Péter, távírója Csákány. A község határában római sírok és egyéb emlékei a római kornak találhatók..." Az I. világháború után Vas vármegye címtárában úgy ismertették, hogy: "Szalafő kisközség. Ősrégi magyar község a Zala-folyó mellett. Lakosai szorgalmas magyar kisbirtokosok..." A II. világháború után a 80-as években közigazgatásilag úgy mutatták be, hogy: " Szalafő - Őriszentpéter nagyközségi közös tanács társközsége."

A község határában található az un. Őserdő, amely elhagyott szántók beerdősülésével jött létre és immár fél évszázada emberi beavatkozás nélkül, szabadon tenyészik. Tanulmányozása során következtetni lehet az Őrségi erdők történetére és jellegzetességére.

A falu legfontosabb nevezetessége a többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására létrejött Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes, ahol három porta épületein, berendezési tárgyain keresztül pillanthatunk be az egykori őrségi ember mindennapjaiba. Itt található az egyetlen megmaradt - eredeti helyén látható - kerített ház, mely a hagyományos őrségi népi építészet jellegzetes példája.

Pityerszer felé autózva érdemes megállni a falu hangulatos központjában, ahol információs ponttal, pihenőhellyel várják az idelátogatót. Ugyancsak a központ egyik érdekessége a falu egykori jégverme. Most szépen rendbe hozva, kivilágítva kukkanthatunk le a mélybe, a mellette elhelyezett táblán pedig mindent megtudhatunk ezeknek az építményeknek az egykori szerepéről. A központtól néhány száz méterre igényesen épített gyermekjátszótér található, ez is lehet egy hosszabb családi autózás pihenőpontja.