Szajol bemutatása, turizmusa

1261-ben Zoyli formában említi először IV Béla oklevele, amelyben az egri püspököt megerősíti Tiszapüspöki birtoklásában, s ebben megnevezi Szajolt mint szomszédos határközséget. Neve feltehetően török eredetű, az oszmán török soylu "nemes, előkelő" szóból származhat. Arra utalva, hogy a település lakói nemesek voltak. Még az 1788-as összeírásban is a nemesek voltak túlsúlyban; ekkor "89 nemes, 1 polgár, 1 polgár örököse, 57 zsellér, 2 szabadságolt katona, 65 1-17 éves sarj, 9 egyéb", valamint "233 nő" élt a faluban.
1339-től a Szajoli-, a Simonfi-, a Kompolti-, az Országh-családok birtokolták. A XV. századtól sűrűn változtak birtokosai, a település az egri vármegye tulajdonába került, majd a koronára szállt.
A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. A népes falu nem pusztult el, s túlélte a tizenötéves háborút is. A település csak az 1691-es és 1697-es tatár betöréskor, valamint a kuruc időkben néptelenedett el, de a lakosság minden alkalommal hamar visszatért.
Az 1848-49-es forradalom és szabad­ságharcban szajoli nemzetőrök is fegyvert fogtak, de a település fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt. A településen a Württenberg-huszárok egyik százada állomásozott, majd 1849. március 22-én Sulcz és Lapinsky vezetésével szállásoltak el egységeket. A vasútépítés nagy lendületet adott a falu fejlődésének a XIX. század második felében. A Szolnok-Debrecen vonalat 1857ben adták át. 1885-ben felavatták a kunszentmártoni vonalat, amely 1887- ben Szentesig, 1893-ban pedig már egészen Hódmezővásárhelyig ért. A település vasútállomásán halad át az 1858-ban megnyitott Püspökladány- Nagyvárad s a Szolnok-Arad vonal is.
Szajol tulajdonképpen Szolnok tiszántúli rendezőpályaudvara lett. Az állomás épületét 1870-ben kezdték el építeni. Nagyszámú vasutasréteg verbuválódott, főleg a zsellérlakosságból illetve a földnélkülivé vált nemesekből. 1910-ben már a keresők 15%-át foglalkoztatta a vasút. 1949-ben is ugyanez az arány, de közben növekedett a lakosság száma. 1960-ban a vásúti dolgozók aránya már 26%. Ezzel egyidejűleg a jó közlekedési viszonyoknak köszönhetően növekedett az iparban foglalkoztatottak aránya is, a lakosság egy része Szolnok gyáraiban, üzemeiben talált munkát. Amíg 1910-ben a keresők 70%-a dolgozott a mezőgazdaságban, 1949-ben 57%, 1960-ban pedig már csak 27% ugyanez az arány.Szajol 1872-ben vált nagyközséggé.
1876-ban az akkor megalakult Jász-Nagykun-Szolnok megye települése lett. Az elöljáróságot egy bíró, egy törvénybíró, egy rendőr, négy tanácsos és két jegyző alkotta. Az I. világháborúban 40 szajoli halt hősi halált. Az 1919-es román intervenció és a II. világháború súlyos károkat okozott a nagyközségben. Osztozkodott a közeli Szolnok sorsában, mivel stratégiai szempontból fontos helyen fekszik mindkét település. A II. világháború harcaiban harminc ház teljesen megsemmisült, tizenkilenc erősen, huszonhárom pedig kisebb mértékben megrongálódott, s két iskola is áldozatul esett.
1945-ben 416 igénylő között osztottak szét 2816 kat. hold földet. Nem sokkal később megalakultak a tsz-ek, amelyek a hetvenes években összeolvadtak, majd az immár egy szajoli termelőszövetkezet a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz-szel fuzionált. Az 1992-es átalakulás óta a szövetkezet főként gabonafelvásárlással foglalkozik. Szajolban 1994-ben tíz fővel megalakult a Községi Földrendező Bizottság, kiosztották a kárpótlási földeket. A nagyközségben 1828-ban még csak egy iparos dolgozott. Később növekedett ugyan a számuk, de szinte mindig húsz alatt maradt. 1910-ben négy kovács, négy cipész, csizmadia, két hentes és mészáros, egy kőműves, két ács dolgozott a településen.
A malomiparban két, a vendéglátásban hét embert foglalkoztattak. 1925­ben két kisebb szódavízüzem is működött. Jelentősebb ipari létesítmények azonban csak a XX. század ötvenes-hatvanas éveiben jöttek létre Szajolban. 1954-ben nyílt meg a Göngyölegellátó Vállalat, amely 1956-ban kirendeltség, 1963-ban önálló üzemegység lett. Jelenleg nyárfafeldolgozással foglalkozik. Az ÁFOR bázistelepe 1961-ben létesült. Jelenleg a MOL Rt. Dél­alföldi Regionális Bázistelepe. A TIGÁZ Propán-bután Gáztöltő Üzeme 1968-ban nyílt meg, 1969-től gáz-cseretelepe is van. Napjainkban PRÍMAGÁZ néven üzemel. Az Áruraktározási és Terménygazdálkodási Igazgatóság szajoli telepét 1961-ben lé­tesítették. Akkor száz vagon volt a befo­gadóképesége, 1968-ban háromezer vagonos raktárt építettek. Ma ÁTI Közraktározási Rt. néven működik. Az ERDÉRT 1963-ban létesített telepet Szajolban, faosztályozásra és bányafa darabolásra. Később egyéb faanyagot is feldolgoztak a telepen.
Amilyen sok jót köszönhet Szajol a MÁV nak, olyan nagyon tragikus emlék az 1994. december 2-i vasúti katasztrófa, amelynek során egy gyorsvonat több kocsija kisiklott. Harmincegyen vesztették életüket. Az áldozatok emlékére kegyeleti emlékhelyet létesítettek az állomáson, benne Kő Pál szobrászművész alkotása látható. A balesetben megsemmisült az állomásépület egyik szárnya, egy váróterem, a büfé és hat szolgálati lakás is.
Szajol lakosságának döntő többsége mindig katolikus volt. 1640-ben már önálló plébániája volt, 1744-ben templomot építettek a megroskadt fatemplom helyén. Ez a templom nyolcvan évig állt, ekkor azonban megdőlt a falazata, életveszélyessé vált. 1833-ban építettek új templomot közadakozásból. Ötven éwel később felújították és plébániát építettek hozzá. Közadakozásból emeltek szobrot a szajoliak Nepomuki Szent Jánosnak is. A templombelsőt 1995-ben újították fel. Ugyanez év januárjában kezdték el építeni a Szent István király úton a református templomot, amelyet 2002. augusztus 18-án szenteltek fel.
Szajolban a sportegyesület keretében 1948-ban labdarúgó-, asztalitenisz-, kézilabda-, sakk-, röplabda-, atlétika- és úszó-szakosztály működött. 1964-től már csak labdarúgócsapata van. 1964-ben adták át az új sportpályát, 1990-ben pedig új, községi sportcsarnokot építettek. Az általános iskolában 1991-től működik birkózó szakosztály. 1992-től '99-ig községi judó klubja is volt a településnek, a Szajol Sector Judo Klub versenyzői szép eredményeket értek el hazai és nemzetközi versenyeken, részt vettek az Európai Olimpiai Reménységek viadalán is. A klub székhelye 1999-től Szolnokon található. A nagyközségben minden évben augusztus 15. és 20. között megtartják a Szent István Napokat. 2000-ben a Szent István Napok keretében avatták fel a Rózsák terén államalapító királyunk egész alakos szobrát, Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrász­művész alkotását. A tér ékessége a temp­lom és az új szobor mellett az 1999-ben épült impozáns községháza. Frissítve: 2011. szeptember 30.
A város szolgáltatója a változtatás jogát fenntartja.
Forrás: www.szajol.hu
Lépjen kapcsolatba a szervezővel / szolgáltatóval
Hibajelentés / üzenetét elküldtük a szolgáltatónak.
Szerkesztési igényét elküldtük, hamarosan jelentkezünk.
Amennyiben Ön az adatok szolgáltatója de még nincs jogosultsága a belépéshez, kérem küdje el az alábbi kérelmet a megfelelő indoklással.

Látnivalók a környéken (30 km)
Csipkeház és bemutatóterem Cserkeszőlő 28.8 km távolságra
Napsugár Étterem Cserkeszőlő 29.1 km távolságra
Gyöngyszem Cukrászda Cserkeszőlő 29 km távolságra
látnivalók Szajol és környékén »
Szajol és környékén aktuális programjai »

Kedvenc Akciók

Napi szobaárak főszezonban
2020-06-19 -tól 2020-09-07-ig
Aug 20 - NYÁRI SLÁGER
2020-08-19 -tól 2020-08-23-ig
Kedvezményes 2 éj félpanzióval
2020-05-03 -tól 2022-07-24-ig
Pihentető ajánlat
2020-01-02 -tól 2020-12-31-ig

Széles választék

700+ szálláshely, 1000+ program és 7000+ látnivaló közül választhat, melyek folyamatosan frissülnek.
A szállodák, panziók, egyéb szálláshelyek legjobb ajánlatait, akcióit találja meg nálunk. Nincs foglalási díj!
Utazz Ausztriaba Kupon akciók
Konferencia ajánlatkérés
Ajándékutalvány rendelés

Közösségi kapcsolat

Utazzitthon.hu Kft. Minden jog fenntartva. 2004-2020

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Elfogadom az Adatkezelési feltételeket