Regéc bemutatása
Az ország északkeleti csücskében Zemplén és Abaúj határán, a Zempléni-hegység nyugati lábánál található.
Ezen a vidéken a geológiai értékek kedvelői igazi csemegéket találhatnak. A Zempléni-hegység földrajzi értékeinek kataszteréből kitűnik, hogy itt minden négyzetméterre átlagban 15 védett geológiai ritkaság esik. A vidék ezt a vonzerejét máig megőrizte.Regéc az oklevelek tanúsága szerint 800 éves. Az egy utcás kisközség máig megőrizte eredeti formáját, az erdőtelkes sorfalu jellemző vonásait.A falu életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a festői táj, a környezet gyógyhatású klímája, a csend és a nyugalom, egyre több látogatót vonz.
A település sorsa összefonódott a mellette lévő hegyen álló váréval, amit a XIII. században épített a Baksa nembéli Simon fia György, és amit a Rákócziak is birtokoltak: Zrínyi Ilona itt nevelte fiát, II. Rákóczi Ferencet öt éves koráig. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően, a vár a császáriak dühének esett áldozatul, és a történelem viharaiban elnéptelenedett a vár alatti település is, amely 1750-ben Trautshon herceg révén - a németországi Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Schwarzwald vidékéről érkezett - német telepesekkel népesült be újra. A herceg a birtokkal nem sokat törődött.Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihal, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta. 1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében. 1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket.Az első években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában. 1998-ban elhatározás születik, hogy a mindössze 120 lelkes kis község kezdeményezi a nagy kiterjedésű vár régészeti feltárását és állagmegóvását. Egy év előkészítés után, 1999. július 5-én megkezdődik az első régészeti feltárás Regéc várában.Sajnos minden igyekezet ellenére sem sikerül kellő támogatásokat szerezni 2001-ben és 2002-ben, ezért az állagmegóvás, helyreállítás megtorpan 2003 tavaszán mérföldkőnek is tekinthető helyreállítás veszi kezdetét, ami az északi bástya visszaépítését jelenti.
A 3-as és a 37-es út felől is megközelíthetjük a hegyek között fekvő települést.
Látnivalók Regéc
Regéci Vár Látogatóközpontja
- Regéc
A Regéci Vár Látogatóközpontja II. Rákóczi Ferenc életét bemutatóállandó kiállítással, időszaki kiállítással, a vár építéstörténetét bemutató 3D animációs filmmel, kilátótoronnyal várja a látogatókat....
Várrom
- Regéc
A vár eredetileg XIII. századi eredetű, XV-XVII. századi kiépítessel. A XVIII. Század végén dőlt romba.
Regéci Vár
- Regéc
Római Katolikus Templom
- Regéc
Görög Katolikus Templom
- Regéc
Regéci vár
- Regéc
Forrás: www.zemplen.net
Frissítve: 2009-11-16 20:24:07
Kedvenc akciók
- Jó1 Értékelés alapján3.9 / 5
- Jó5 Értékelés alapján4.1 / 5
- Jó8 Értékelés alapján4.2 / 5
- Jó1 Értékelés alapján4.4 / 5