Rátót bemutatása, turizmusa

Körmendtől 15 km-re nyugatra Lahn-patak bal partján fekszik a 8-as főút mellett.  A maga 259 lakosával a kis községek közé sorolható. A rendszerváltást megelőzően közigazgatási székhelyközség volt. A tanácsok megszűnését követően a Képviselő-testület vette át a község életének irányítását.  Lakóinak egy része a helyi fatelepen találja meg megélhetését. Másrészük a közeli városok üzemeiben dolgozik (Szentgotthárd, Körmend). Községünk patakja a Lahn-patak, mely a kertek alatt folydogál. Éghajlatára bizonyos tekintetben az Alpok közelsége van hatással.
Régi birtoklevelekben Rátoldfölde, Rátholdfalva elnevezése is ismeretes. Rátótot, melynek földesurai 1848 előtt Cseh, Gasztony, Zelles és Széll - családok voltak, Széll Kálmán Magyarország volt miniszterelnöke tette híressé. Széll József, Kálmán édesapja gasztonyi birtokának eladása után 1865-ben Rátóton vett birtokot és azt fiának adta át
A kastély épület 1945 óta több funkciót töltött be. A 40-es évek végén a szervezendő gépállomások traktorosainak lett a szállása. Később Kultúrotthon szerepét töltötte be. 1957-től Körzeti Általános Iskola funkcióját látta el 2001-ig, jelenleg kastélyszállóvá alakítja át az új tulajdonos. A kastélyhoz 1,5 ha parkterület tartozik. Több olyan fa, cserje található a területen, mely ritkaság számba menő.