Pomáz bemutatása

Nagy- és Kiskevély hegyek aljában. E hegyek keleti lejtőit a török hódoltság idején letelepedett szerb lakosság „kovily”-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik azokat a hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj terem rajtuk. A „kevély” szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye és a „kovily” csak a 19. században lett kevély.

Pomáz ősidőktől lakott hely volt. Újkőkori, réz- és bronzkori temetkezések nyomait is megtalálták, majd szkíta és kelta lakosok előzték meg a rómaiakat, akiknek több villája is a város területén volt. A longobárdok és avarok is itt hagyták nyomaikat. A város neve valószínűleg a latin pomosus szóból (gyümölcsös) származik. Első írásos említése 1138-ból származik: Vak Béla említi egy oklevélben, hogy a falu a dömösi apátság tulajdona.

A 15 éves háború majd a Zsitvatoroki béke után,a török megszállású területek között egyedi, kettős közigazgatási rendszer alakul ki az ország török megszállású területén. 

Ebben a szituációban a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Kálóz puszta, Pomáz puszta, Szencse puszta, valamint a mai Csobánka határát képező területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak (Prekonity, Radonity, Tótháza, Nagy Gyurgyin, Malteovity, Nádály, Hulica, Oblica, Belo Blato, Szilvás, Botrá, Pokolkő, Obornica, Vámtelök, Dorosko, Pessér, Csemeny, Nagycsicsó, Vastorok és Terusity. A falvak felsorolása Bornemissza végrendeletéből valók.) szerb lakosságával, a török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek. 

A falu újra népesítését az 1690-es években szerb családok kezdték, majd a XVIII. század második felétől szlovák és német családok telepedtek le, 1790-től magyarok is érkeztek.

Kedvelt kirándulóhely a Csikóváralja, a Petőfi-kilátó, a Holdvilág-árok, a Szurdok, a Mesélő-hegy és a Gyopár-forrás közelében.

Négy Arc

• Pomáz

Liszt Ferenc Kamarazenekar

• Pomáz

Római katolikus templom

• Pomáz

A római katolikus templom 1768-ban épült barokk stílusban. A templomot többször bővítették; legutóbb a XX. század elején. A kerítés falában reneszánsz szentségfülke volt beépítve, ami mára az Orbán-ká...

Református Templom

• Pomáz

A település központjában álló templom 1814 és 1828 között épült klasszicista stílusban. A berendezés jelentős része egyidős a templommal.

Görögkeleti Templom

• Pomáz

A templom XIV. századi, gótikus eredetű, mai formáját az 1719 és 1722 között történt, barokk stílusú átépítés során kapta. Az ikonosztáz és a püspöki trónus igen jelentős barokk alkotás. A templom kör...

Magyar Vár Tábor

• Pomáz

A Pilis lábánál található tábor nem csak lovastúrák, hanem egyéb, hagyományőrző programok színhelye is, ahol sátorban történő elszállásolással több napra is lehet programot szervezni.

Stefano Pizzázó

• Pomáz

Halászlé, gulyás, szárnyasok, halspecialitások, egzotikus ételek, exkluzív borok, különleges borfajták.

Bull Pub

• Pomáz

Hévhez közeli kocsma, tv, nyerőgépek, olcsó italok.

További látnivalók

Pendüljünk egy húron!

• Pomáz
• 2024.May.11-án Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület nagysikerű zenés-bábos előadása új helyszínen, a Pomázi Művelődési Házban! Izgalmas és tanulságos mese a természet, a környezet és a zene harmóniájáról, Bartók, Csajkovszkij, Grieg, Rossini, Pachelbel történethez illeszkedő muzsikájával.

Pendüljünk egy húron!

• Pomáz
• 2024.May.11-án Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és a Bábozd Zöldre Egyesület nagysikerű zenés-bábos előadása új helyszínen, a Pomázi Művelődési Házban! Izgalmas és tanulságos mese a természet, a környezet és a zene harmóniájáról, Bartók, Csajkovszkij, Grieg, Rossini, Pachelbel történethez illeszkedő muzsikájával.

További programok