Pogány bemutatása

Pogány nevét elõször 1181-ben említik a források, amikor a mai Udvarddal határos falvak között sorolják fel. A falu neve „Bogan”, illetve „Pogan” alakban a pápai tizedjegyzékben kerül elõ a XIV. sz. elején.
1334-ben András nevû papja volt, temploma állítólag Szent Borbálának volt szentelve. A XV-XVI. században csak annyit árulnak el a források, hogy a falu a pécsi püspökség birtoka. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd valamikor a XVII. sz. vége felé újratelepült, de a régi településtõl valamivel délebbre.
A XVIII. sz. végén szerbek költöztek be, majd a századforduló körül katolikus déli szlávok, horvátok, pontosabban- Sarosácz György: A magyarországi horvátok etnikus jegyei c. cikke szerint- bosnyákok telepedtek meg, akiknek megjelölése igen változatos: illír, horvát, sokác, bunyevác. A bosnyákok betelepedése után a szerbek elhagyták a falut.
Lipót császárnak a pécsi püspököt és káptalant beiktató oklevelében (1703.) felsorolják Pogány falut is. Egy 1714-es adat szerint Pogány a szalántai plébánia fíliája volt.
1715-ben 18 jobbágy és 4 zsellér család él, a falunak valamivel több, mint kétharmada szláv nevû.
Az 1732-es conscriptio domestica-ból (házadó összeírásból) pontosabb képet kapunk: A bíróval együtt 30-32 család élhetett a faluban, ez 160-190 fõ  körüli lélekszámot jelenthetett. A falu lakosainak van szõlõjük és termelnek dohányt, az állatállományon kívül 12 méhkas  is volt a birtokukban.
A XVIII. sz. harmincas éveiben tisztázták véglegesen a különbözõ egyházi birtokokat: a püspök, a káptalan, a székesegyház és a papnevelõ birtokait, ezen alkalommal határjárást is tartottak. Ebben a határjárásban a székesegyház birtokaként említik Pogányt, mely határos Kökénnyel, a papnevelõ intézet falujával. Megtudjuk még, hogy Németi fíliája, temploma nincs, lakói római katolikus horvátok. A község nemzetiségi összetétele még sokáig változatlan; szláv nyelvû úrbéri tabellát kap; a családnevek is árulkodók: Dragoevac, Dugalia, Szalancsanin, Vladika, Bernics stb. 
1791-ben Pogán formában jegyezték fel a falu nevét. Földesura a pécsi székesegyház. Lélekszáma 601 fõ, mindannyian katolikusok.
1845-ben alapítják meg az iskolát, egy évvel késõbb két osztályú alsó elemi iskola meglétérõl számolnak be. Az iskolaépületben egy osztályterem van, valamint a tanítói lakás.
A falu német lakossága  az 1800-as évek második felében költözött be, fõleg Mekenyésrõl és Alsónánáról. Az elsõ helybeli németek iparosok voltak: a molnárok legtöbbje, a kovács, a kocsmáros mind német nevû.
1891-ben a római katolikus iskola mellett már evangélikus népiskoláról is tudunk, ahova 46 evangélikus és 3 református gyermek is jár. A községvizsgálati jegyzõkönyvbe azt írják, hogy Pogánynak nincs saját orvosa, a körorvosi állás betöltetlen, a szolgálatot a járási orvos látja el; a szülésznõ képzett, bizonyítvánnyal rendelkezõ bába.

Pécs Pogányi Repülőtér

• Pogány

Reptéri szolgáltatások:

- VIP szolgáltatások
- Konferenciák szervezése
- Kiállítások szervezése
- Bérelhető irodák
- Terminál pult bérlés
- Reklámfelület bérlés

További látnivalók