Pest bemutatása

A belvárosból érdemes gyalogosan végigsétálni a nyílegyenes Andrássy úton. A sugárút mindkét oldalát művészi igényességgel tervezett, XIX-XX. századi eklektikus paloták szegélyezik.  Budapest 2310 m hosszúságú sugárútja, mely a VI. kerületben található. Az út a Belvárost köti össze a Városligettel. Az Andrássy út az alatta haladó Millenniumi Földalatti Vasúttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. Az Andrássy út tengelyében, a Városliget mellett fekszik. A Honfoglalás jubileumán, 1896-ban kezdték el az építését. A tér három fő eleme az 1896-ben épült Műcsarnok, az utolsó, Magyarországon eklektikus stílusban épült, 1906 decemberében átadott Szépművészeti Múzeum és a kettőt vizuálisan összekötő Millenniumi emlékmű - mindhármat Schickedanz Albert tervezte, a múzeumokat Herzog Fülöp Ferenccel közösen. (A Millenniumi emlékmű bronzszobrai Zala György munkái).

A Magyar Állami Operaház (Andrássy út 22.) a leghíresebb magyar építész, Ybl Miklós pompás alkotása 1864 óta a magyar zenei élet központja. Freskódíszes belsejét , 1200 fős nézőterét, színpadtechnikai berendezéseit csoportos látogatás során láthatja a nagyközönség.

Budapesten a belváros a legtöbb turistának a Váci utcát és környékét jelenti. Ez a sétáló utca a Duna közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Az utca két részre osztható: az Erzsébet hídtól délre helyezkedik el az úgynevezett régi Váci utca, a hídtól északra a Vörösmarty térig pedig az új Váci utca. Az új Váci utca elsősorban exkluzív üzleteiről híres, míg a régi oldalon a boltok mellett több a kávézó és az étterem is. A turisták mindkét oldalt egyformán szeretik, itt mindent megtalálnak maguknak. Rengeteg a szuvenír bolt, és bár az árak itt a legmagasabbak a városban, sokan itt szerzik be a hazavinni kívánt magyar különlegességeket. 

A belvárosi plébániatemplom a Március 15. téren a város első temploma. Egyedülálló érdekessége, hogy belsejében a romántól a klasszicizmusig valamennyi építészeti stílus emlékei megtalálhatók.

A Dohány utcai Zsinagóga (Dohány u. 2.) közelmúltban felújított épülete Európa legnagyobb zsinagógája, kitűnő akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek megrendezésére is. Udvarában alakították ki a Zsidó Múzeumot, melyben Közép-Európa egyik páratlan judaika gyűjteménye jött létre, s a múzeum egyben a zsidó kultúra központja is.

A Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.) a magyar klasszicista építészet legszebbike, a belvárosban található, az Astoria és a Kálvin tér között, a Múzeum körút mentén. 1846 óta az ország legfontosabb közgyűjteménye őrzi a magyar nép történetét bemutató emlékeket az őskortól napjainkig. Kitűnik építészeti megoldásaival a Vásárcsarnok (Vámház krt. 1-3.). A magyar szecesszió legszebb alkotásai az Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) gazdag gyűjteménnyel, a Szervita tér lakóépületei (pesti Belváros) és a volt Posta-takarékpénztár (Hold u. 4.).

Az Országház (Kossuth Lajos tér) az ország legnagyobb és legdíszesebb épülete. Steindl Imre 1885 és 1902 között építette a 96 méter magas, 118 méter széles remekművet, 10 udvarral, 29 lépcsőházzal, 27 kapuval, Európa első távfűtési rendszerével. A magyar Országgyűlés és kormányhivatalok székhelyén őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. Helyi vezetővel csoportosan tekinthető meg.

A Szent István Bazilika (Bajcsy-Zsilinszky út), a basilica minor rangjára emelt neoreneszánsz templom a főváros első, az ország második legnagyobb temploma, harangjánál nincs sehol nagyobb hazánkban. A Szent Jobb-kápolna féltett kincse első királyunk, Szent István (1000-1038) ereklyéje, 1000 éve épen maradt jobb kézfeje. A kincstárban egyháztörténeti emlékek láthatók, a toronyerkélyről pompás körpanoráma nyílik a városra.