Nyírábrány bemutatása

Első említése 1279-ből származik. 1374-ben Szentábránynak, később Szentgyörgyábránynak hívták, a középkori egyház védőszentje után.
A török hódoltság idején a falu elpusztult, s csak a XVIII. század végén települt újra szlovák, rutén és román telepesekkel. Ekkor földesuráról, az Eördögh famíliáról Ördögábrány néven emlegették, majd a magyar-szlovák lakosságúnak mondott község a Szentgyörgyábrány nevet vette fel. A falu 1901-ben egyesült a szomszédos Budaábránnyal, ekkortól Nyírábrány a neve. A korábban Szabolcs megyéhez tartozó település 1950-ben került Hajdú-Bihar megyéhez.

A település észak-nyugati határának egy része a Hajdúsági tájvédelmi körzethez tartózik, ahol kellemes kirándulást tehetnek a természet kedvelői.
Az idegenforgalom Nyírábrányt ma még nem fedezte fel, jól lehet a település szép természeti környezetben fekszik, és néhány épített látnivalóval is büszkélkedik. Az idegenforgalom és a turizmus fejlesztésében nagy szerephez nyújthat határ menti elhelyezkedése az új nemzetközi határátkelőhely átadásával.
A település megközelíthető közúton: a 4-es úton Debrecenig, onnan keleti irányban a 48-as úton Vámospércs után, Budaábránynál balra fordulva mintegy 4 kilométer. A 48-as út végén található a Nyírábrány-Baranto közötti közúti határállomás.

Látnivalók Nyírábrány

Hanelek

Nyírábrány

Káposztás-lapos

Nyírábrány

Igen értékes nyírségi kiszáradó láprét. Egy része fokozottan védett. Természetesen keletkezett éger és nyírfoltokkal. Védett lágyszárúak: fehérzászpa, buglyosszegfű, kornástárnics, vitézkosbor, ördögh...

Bereki erdő és legelő

Nyírábrány

Keményfás ligeterdő maradvány,láperdő jelleggel és védett lágyszárúakkal. Ritka fásszárúak: mezei juhar.

Teleki legelő-Kismogyorós láperdő

Nyírábrány

Keszler-tag

Nyírábrány

Viszonylag kis területű, de annál értékesebb láprét. Száraz években őszre kiszárad. Itt található védett növények: vitézkapsor, busupszegfű, védett állat: elevenszülő gyík.