Nagytálya bemutatása

1430-ban Kistályát az egri püspökség a szomszédos Novajjal együtt az újonnan alapított egri prépostságnak adományozta.

1546-os összeírásban csak Tálya nevű helység szerepelt, melynek ekkor 28 portája volt.

1554-ben végzett összeírás szerint Eger várának ostromakor Tálya teljesen elpusztult, de a következő évtizedben újra benépesült.

1564-ben 53 porta szerepelt az összeírásban, s ekkor egyike volt a vármegye legnagyobb községeinek, s az összeírásban is csak Gyöngyös és Felnémet volt nagyobb portaszámú.

Az 1635 és 1683-as összeírásokban nem fordult elő neve.

Az 1612-es adatok szerint Kis-Tályán törökök gazdálkodtak.

A 17. század végén ismét az egri püspökségé lett, és a püspökségé, majd az érsekségé maradt a későbbiekben is, egészen 1848-ig.

A 20. század elején az egri érsekséget írták legnagyobb birtokosának.

Nagytályára a 18. században telepített svábokat az egri püspök, de idővel teljesen elmagyarosodtak, a község lakosai a 20. század elején már döntő részben magyar anyanyelvűek voltak.

A lakosság vallásra nézve tiszta római katolikus volt.

Nagytálya 1950 és 1958 között Maklártálya néven egyesítve volt a vele már akkor is egybeépült szomszédos Maklár községgel.