Nagykálló bemutatása, turizmusa

A város írott története a XIII. századig követhetõ vissza. A tatárjárás után e hely a Balogh-Semjén nemzettség birtoka, vásártartási jogát évszázadokig megtartó, szaporodó népességû mezõváros, alispáni ítélkezések helyszíne volt. Az 1400-as években mezõváros a török hódoltság koráig. A török a század közepére elérte megyénket is, és 1566-ban a környezõ településekkel együtt Kállót is felégette. A fosztogatás, harácsolás megfékezésére Miksa császár Nagykállóban erõdítmény építését rendelte el. Az 1570 –74 között megépült kis földvár méretein túlmutató jelentõségû lett. Hisz a történetkutatók szerint a maga idejében száznál több települést védett a török fosztogatástól. Kálló 1709-ig végváras hely, amelynek lakossága katonái szolgálataiért minden földesúri kötöttségtõl mentesült, királyi kedvezményeket kapott. 1686 után a végvári jelleg megszûnésével a város, és a vár a császár és az erdélyi fejedelemség közötti hatalmi harc tanúja, résztvevõje, áldozata lett. 1709-ben lebontották a várat. Ekkor kezdõdött a város tragédiája, amely 1876-ban a városi rang elvesztéséhez, a megyeszékhely áthelyezéséhez vezetett. Ugyanis a Kállay család az 1700-as évek elejétõl próbálta visszaszerezni õsi földbirtokát, és érvényesíteni városunk felett kegyúri jogait. Mivel ez ellentétben állt a korábbi királyi rendelettel, pert indítottak, ami közel száz évig, a jobbágyfelszabadításig tartott. A hosszú pereskedés alatt a város jelentõs népességet vesztett, és elszegényedett. 1876-ban községgé minõsült vissza. Ezután fejlõdése hosszú idõre megtorpant, hiszen minden jelentõs anyagi, szellemi tõke elment a megyével: Kálló kiürült. Újabb bõ száz évre volt szükség, hogy ismét fejlõdésnek induljon.
 
Városi rangját 1989-ben kapta meg újra. Jelenleg szépülõ, fejlõdõ, általános és középiskolával rendelkezõ iskolaváros, ahová a vasút mellett hamarosan autópályán érhet el az utazó.
A városba érkezõt minden út egy történelmi szoborparkkal, szökõkút szépívû vízsugaraival, üde virágokkal díszlõ, tágas térre vezeti. A nyugati oldalon áll az egykori Megyeháza szép barokk palotája. A tér szabadtéri színpada számos élményt jelentõ rendezvény helyszíne: az újévi koccintásoktól a zenés nyári estékig.
A tér déli sarkában három szomszédos mûemléképületben érdekes állandó kiállítások várják a látogatót: az Ámos képtár, Korányi Frigyes szülõháza, és a „Múltunk háza”, a helytörténeti gyûjtemény. Ez utóbbiban a 400 éves Kállai kettõs, a várostörténet, a cipészmesterség relikviáit találja a látogató –díjmentes, élvezetes tárlatvezetéssel.
A város pezsgõ életére jellemzõen múzeumaink mellett fesztiválokon, gálákon szórakozhat a Kállóba érkezõ vendég. A másutt is szokásos Majális, Gyermeknap, stb. mellett sajátos kavalkádok: a „Nyírségi ízek és a Méz ünnepe”, a Kállói Napok, a Kállai kettõs Néptáncfesztivál, és a „Kállai kettõs Kórustalálkozó. A nagy rendezvényekhez van egy bûbájos helyszín: a város északkeleti szélén lévõ Harangod. Szépséges dombjaival, a nagy víztározó tó madaraival, békés-nomád kézmûves-táboraival, csillagfényes éjszakáival akit egyszer megérint, annak vissza kell térnie! Hiszen látnia kell az 1770 körül kézzel összehordott „Inségdombot” is!
A várost két kerékpáros túraútvonal, és gyalogtúra út is érinti.
Ha elfárad a városnézés közben, májustól szeptemberig felfrissülhet a kis, családias úszó-, gyermek-, és gyógyvizes medencékkel hívogató Strandon.