Nagybajom bemutatása

Nagybajom régi magyar település, már 1197-ből vannak írásos emlékek róla a zselicszentjakabi apátság birtokösszeírásában. A század közepéig Nagybajom falunak számított és 1859-ben 2-3 ezer fős mezőváros lett. 1870-ben 4000 lakójával a megye harmadik legnépesebb települése. A gazdasági és társadalmi erő bizonyítéka volt az is, hogy három különböző vallási felekezet, a katolikus, a református és az izraelita külön elemi iskolát tartott fenn.
A „nagy vasútépítések” idején Nagybajomot, elkerülte a fejlődést hozó vasút vonala. A vasútépítések révén differenciálódás indult meg az állomással rendelkező, és azzal nem rendelkező települések között. Nagybajom lemaradását tehát főként a kor gazdasági - társadalmi fejlődése szempontjából húzóerőnek számító vasút hiányának tudható be.
Nagybajom az újkorra Somogy megye messze legnagyobb határú településévé vált. A település kedvező földrajzi helyzete azonban jelentős károkat okozott a történelem során, hiszen a háborúk idején vonuló hadak útjába esett, pusztította török és tatár egyaránt. A II. világháború idején a Dunántúli hadmozdulatok révén súlyos emberáldozatot követelő csaták helyszíneként tartják számon ma is, itt húzódott a német frontvonal.
A felszabadulás után a község újjáépítése fokozatosan történt. 1958-ban teljes erővel megindult a községfejlesztés. 1969. július 1-jével a szomszédos Jákó községgel Községi Közös Tanács néven közös tanácsot alakított, 1970. július 1-jén ismét nagyközségi rangra emelkedett.
1990. szeptember 30-án létrejött Nagybajom Nagyközség Önkormányzata. Jákó község különválása önálló önkormányzatot hoz létre. 1993. január 1-én Pálmajor települési rész önálló önkormányzatot hoz létre, körjegyzőségileg továbbra is Nagybajomhoz tartozóan. A rendszerváltást követően az önkormányzatiság és a közvélemény aktivitása felerősítette a várossá nyilvánítás kérdéskörét. Nagybajom a helyi képviselő-testület kezdeményezésére 2001. július 1-jétől ismételten városi rangot kap.
Nagybajom neves szülöttei és lakói: Gyregyai Albert irodalomtörténész, író, műfordító; Virág Benedek, Pálóczi Horváth Ádám.
1798-99-ben Csokonai Vitéz Mihály vendégeskedett Sárközy Istvánnál. Környékbeli vendégeskedéséről részletesen ír Répay Lajos a Somogyi kázus című verséhez kapcsolódóan.[1]
A városban évente mintegy harminc gólyapár költ. Nagybajom 1996-ban elnyerte az Európai gólyafalu címet, amely a település 2001. július 1-jén történt várossá avatása után A gólyák városa névre változott. 2008-ban Nagybajom rendezi az Európai Gólyástelepülések Hálózatának 5. találkozóját.

Látnivalók Nagybajom

Sárközy István Helytörténeti Múzeum

Nagybajom

Katona vár ásatási anyagai. Szobaberendezés, díszmagyar öltözetek, térképészeti műszerek.

Tőzike-tanösvény

Nagybajom

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a már meglévő, táblás tanösvények mellett új típusú tanösvényekkel várja a látogatókat, melyek internetről letölthető vezetőfüzetek segítségével járhatóak végig....

További látnivalók

Forrás: www.nagybajom.hu, www.wikipedia.org

Frissítve: 2015-01-23 13:38:02