Lónya bemutatása

A Lónya szó őseinknél keresztnév lehetett, mert egy 1245. évi adománylevélben azt olvashatjuk, hogy IV. Béla király Lónyának és fiának, Györgynek, valamint az ő fiának, Lászlónak birtokot adományozott. 1270-ben, amikor először említették \"Lonya\"-t, sok szláv eredetű határnév volt a vidéken. A néphit szerint a települést pásztorok és fafaragók alapították. A XII. században a Beth vagy Betke család bírta, tőlük vette meg 1205-ben Bánk bán nádor veje, Simon. A Gertrúd királyné ellen elkövetett merénylet miatt azonban Lónya helység is a koronáé lett. A település a XIV. század vége felé Kis- és Nagylónyára vált szét.
Kicsi a község, de egy város is megirigyelhetné a látnivalóit. A XIII. században emelt román stílusú, festett famennyezetű református templom látható. Az egyhajós, torony nélküli, keletelt szentélyű templom alatti kripta a Lónyayak egyik temetkezési helye volt. 1762-ben külön fatemplomot építtetett, Lónyának így most két református temploma van a katolikus templomon kívül.
A Lónyay erdő a Szatmár-Bereg Tájvédelmi körzet része, északról az országhatár és a Csaronda patak határolja, a keletről és nyugatról szántóföldek.
A Lónyay kastély a hozzá tartozó 6,3 hektár területű parkkal a Lónyay család birtoka volt. A kastély parkjában még látható a megyében egyedülállónak tekintett, védett, híres vadgesztenye-sétány. Öt piramistölgy áll itt, 26 méter magasak, kb. 120 évesek. A korai juhar és a tatárjuhar fák is megélték már a száz esztendőt.
Nagylónyán született Lónyay Menyhért jogász-politikus, Sebestyén Sándor szobrászművész, számos köztéri szobor alkotója, valamint dr. Rácz Antal afrika-kutató, vadász, író, egyetemi tanár.

Látnivalók Lónya

Református Templom

Lónya

A Templom XIII-XIV. századi román stílusú. Freskómaradványai feltárás alatt állnak. Festett kazettás mennyezetű, XVIII. századi fa szószékkoronával. Fa Harangtoronya XVIII. századi, 24 m magas.Különle...