Kunszentmiklós bemutatása

Az egykori Duna-ágak löszhordalékos partjairól gyakran kerültek elő leletek a kőkorból, a bronzkorból, de találtak itt kelta és szarmata tárgyi emlékeket is. A 70-es évek nagy régészeti szenzációját jelentette egy avar fejedelmi sír feltárása a kunbábonyi homokbányában. A honfoglaló magyarok is szállást találtak a városhatárban.
A Szentmiklós településnév Árpád-kori templomos helyet jelölt. Sűrű faluhálózatot találtak és pusztítottak el a tatár hadak az Alföldön, így járhatott Szentmiklós és környéke is. A 13-14. században a több hullámban betelepülő kunok néptelen területként szállták meg a vidéket, ahol ma Kunszentmiklós, Kiskunlacháza, Szabadszállás és Fülöpszállás fekszik. A város Tatárszállás néven a kun Kara-székhez tartozóan bukkant föl először egy Zsigmond-kori oklevélben. A korabeli iratok tanúsága szerint a kunok állandó megtelepedése, hosszabb folyamat eredményeként, csak a 14–15. század fordulójára fejeződött be.
A mohácsi csatavesztést követően a város hosszú időre török hódoltsági terület lett.
Buda 1686-os visszafoglalása és a 150 éven át tartó török uralom végén a jászok és a kunok joggal remélhették, hogy végre visszakapják kiváltságaikat. A Habsburg királyok azonban saját birtokként tekintettek a Jászkunság teljes egészére, 1702-ben el is zálogosítják a német lovagrendnek.
Érthető, hogy a Rákóczi-szabadságharc kitörésekor az eladott jászok és kunok a fejedelem oldalára álltak. A sorozatos tiltakozás, a birodalmat fenyegető háborús veszély arra késztette Mária Teréziát, hogy hozzájáruljon az úgynevezett redemptióhoz, amikor 1745-ben a Jászkunság 580 000 forintért megválthatta magát.
1794-ben Kunszentmiklós mezővárosi rangot nyert, amely tovább erősítette a település vezető pozícióját a Felső-Kiskunságban.
Az 1848-49-es szabadságharc utáni kiegyezést követően Kunszentmiklós járási székhely lett és státusát egészen 1876-ig megőrizte. Az önálló Jászkunság megszűnésével Kunszentmiklós a városi címét elveszíti.
Az 1880-as évek elején megépült az első gőzmalom, a mezőgazdasági feldolgozó ipar egyéb ágai is megjelentek. Postája és gyógyszertára már a 19. század elejétől volt Kunszentmiklósnak. Az 1860-as években kórház nyílt, 1872-től az első óvoda is fogadta a kicsiket. Nyomdákat alapítottak, az 1880-as évektől saját újsága van a városnak: Kunszentmiklós és Vidéke. Bors Károly 1893-ban kiadta az első várostörténetet. 1882-ben megépült és megindult a forgalom a települést érintő Budapest-Szabadka-Zimony vasútvonalon, 1902-ben megindult a közlekedés a Kunszentmiklós-Solt szárnyvonalon is.
A két világháború között a lakosság számában változás nem történt. A nagyközség megőrizte járási székhely pozícióját, bizonyos beruházásokat is meg tudott valósítani.
A második világháború utáni új élet már 1944 őszén megindult. Szerveződött a rendfenntartás, különböző pártok, bizottságok alakultak, és megkezdődött a földosztás előkészítése, amelynek során 600-nál több nincstelen zsellér kapott földet. Az első időkben itt is inkább a termelőágazatok fejlesztésére törekedtek. Lakossági célú beruházásokra nem került sor. Megalakult a gépállomás, létrejött a háziipari szövetkezet, működni kezdtek a mai gabonaipari, tejipari és sütőipari vállalatok elődei. Kunszentmiklós elveszítette járási székhely címét, a dunavecsei járáshoz került.
Látnivalók:Diószegi emlékház, virágh-kúria, Nyakvágó csárda, Városháza.

Látnivalók Kunszentmiklós

Dumaszínház Kft

Kunszentmiklós

Kunszentmiklósi Strandfürdő

Kunszentmiklós

Kunszentmiklós a Duna-Tisza közén, a Kiskunság északi részén található. Strandfürdője a felújítását követően 1999-ben nyílt meg újra.

Szent Miklós Templom/ Katolikus Templom

Kunszentmiklós

Református templom

Kunszentmiklós

Különlegessége, hogy előbb a torony épült fel 1751-ben, majd negyven évvel később a templomhajó. 1819-ben Hild József tervei alapján korszerűsítették, majd 1893-ban újra. Eredetileg zsindelyes volt.

Felső-Kiskunsági Szikes Puszta - Réce Tanösvény

Kunszentmiklós

Az Alföld második legnagyobb szikes pusztája. A terület mélyfekvésű, hajdani Duna ártér, ahol meszes-szódás puszta alakult ki. Szikes rétek, legelők, szikfokok, vakszikek váltogatják egymást. A puszta...

Virágh Kúria Helytörténeti Gyűjtemény

Kunszentmiklós

Rendszeres, időszaki kiállítás, helyi és neves képzőművészek részvételével. A kiskunsági szikes puszta növény és állatvilágának bemutatása. A pásztortársadalom által használt eszközök bemutatása.