Kazincbarcika bemutatása
Kazincbarcika észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A borsodi iparvidéken, Miskolctól 24 km-re északra, a Sajó völgyében található. Miskolc és Ózd után a megye harmadik legnagyobb városa. A Kazincbarcikai járás székhelye.
Várossá növekedését a második világháború után megindult iparosodásnak köszönheti. Elődjei ipari jellegű települések, Sajókazinc bányászfalu és az 1920-as évek óta erőműnek otthont adó Barcika. Az 1947-ben összevont két település mai nevét a rákövetkező évben vette fel. 1954-ben városi rangot kapott és újabb falut csatoltak hozzá, Berentét. Ekkor már tizenegyezer lakosa volt Kazincbarcikának, ez húsz éven belül megháromszorozódott, köszönhetően legnagyobb munkaadójának, a sok munkaerőt vonzó Borsodi Vegyi Kombinátnak, ami BorsodChem Rt. néven ma is a régió egyik legjelentősebb cége. A rendszerváltás körüli éveket Kazincbarcika az iparvárosok nagy részéhez hasonlóan megsínylette, de sikerült talpra állnia. 1999-ben Berente levált a városról.
Sajókazincot 1240-ben említették először Kazincz néven. Ekkor a Rátót nemzetséghez tartozó Kazai Kakas család birtoka volt. A Kazai Kakas család ősi fészke Kazán volt, uradalma azonban Kazán kívül kiterjedt még Kazincz, Igrici, Galgócz és Divény helységekre is.
A 19. századig agrárjellegű település volt, majd 1850-től, a szénbánya megnyitásától kezdve az iparra helyeződött a hangsúly. Barcika Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásából jött létre, és bár itt is nyitottak bányát a 19. század végén, itt az ipari jelleg mindvégig másodlagos maradt a mezőgazdaság mellett. Az 1920-as évek elején azonban erőmű épült, mely egész Dél-Borsodot ellátta árammal, így Barcika is vonzani kezdte a munkaerőt.
A második világháború utáni iparosodás idején a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954-ben városi rangot kapott, ugyanebben az évben a bővülő település magába olvasztotta Berente községet. Ekkor már 11 000 embernél is több lakosa lett.
Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, a Borsodi Vegyi Kombinát vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében. Az 1970-es években a lakosság létszáma elérte a harmincezer főt.
Az 1980-as években a bányászat és az ipar is válságba került, s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A munkanélküliség Kazincbarcikán is jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. A Borsodi Vegyi Kombinát helyén a BorsodChem Rt. működik. A BorsodChem Zrt. a régió egyik meghatározó cége. Tevékenységi köre műanyagalapanyag-gyártás és -feldolgozás, izocianát-gyártás. Dolgozói létszáma 2014-ben meghaladta a 2500 főt.[3]
1999-ben Berente levált a városról és önálló községgé alakult.
Látnivalók Kazincbarcika
Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület
- Kazincbarcika
Református Templom
- Kazincbarcika
Szent Család Templom
- Kazincbarcika
A templom, 2003-2007. év között épült. 2007. évben szentelte fel dr. Seregély István egri érsek.
Görög Katolikus Templom
- Kazincbarcika
A templom 1995. évben épült, Balázs Mihály Kossuth és Ybl díjas tervező segítségével.
Avilai Nagy Szent Teréz Templom
- Kazincbarcika
A templomot 1913. évben szentelték fel Avilai Nagy Szent Teréz templommá. 1984. évben önálló plébániává vált és elkezdődött a felújítása.
Park és Csónakázó tó
- Kazincbarcika
Közkedvelt pihenőpark, horgászparadicsom a csónakázó tó és környéke. A rengeteg virág, a változatos faállomány a városközpontot, az erdők, gyümölcsösök, szőlők a várost ölelő dombokat szépítik.
Kazincbarcika programok
Made in Hungária
- Kazincbarcika
- 2024.May.23-án Magyarock Dalszínház Színházi Egyesület
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kazincbarcika
Frissítve: 2017-07-17 16:43:40
Kedvenc akciók
- Jó9 Értékelés alapján4.4 / 5
- Átlagos5 Értékelés alapján3.3 / 5
- Kiváló30 Értékelés alapján4.6 / 5
- Jó36 Értékelés alapján4.4 / 5